További mintegy kétezer politika foglyot tartanak börtönben, többségüket a 2007-es, úgynevezett narancsos forradalom óta, amikor buddhista szerzetesek is csatlakoztak a katonai hatalom elleni megmozduláshoz.

A mintegy 50 milliós, Kínával és Thaifölddel határos délkelet-ázsiai országban 29 millióan élhettek választási jogukkal, ám lapzártánkig még nem adtak ki részvételi adatot sem. Több határmenti, különféle nemzetiségi törzsek lakta körzetekben – Shan, Kachin, Karen, Kaya és Aracan államokban – kétmillióan nem voksolhattak. Ugyancsak nem voksolhattak mindazok a milliók, akik a majd fél évszázada tartó katonai kormányzás elől külföldön kerestek menedéket. A választásokra nem engedtek be külföldi újságírókat, miként nem fogadtak külföldi megfi gyelőket sem. Az állandó akkreditációval rendelkező riporterek viszont maradhattak. Szemtanúkat idéző hírügynökségi jelentések szerint a választói érdeklődés csekély volt.

Névlegesen 37 párt indult a választáson, de csak két, a hadsereg vezetői által támogatott erőnek volt esélye arra, hogy érdemi képviseletet szerezzen a kétházas törvényhozásban. A biztos győztesnek tartott Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártja (USDP) mind az 1158 képviselői helyért indult, köztük a katonai junta 27 exminisztere, akik a jelöltségükhöz levették az egyenruhát. A Nemzeti Egység Pártja (NUP) 980 választói körzetben indított jelöltet, köztük szintén számos volt tisztet. A legjelentősebb ellenzéki mozgalom, a Nemzeti Demokrata Erő (NDF) mindössze 164 körzetben állított jelöltet. Ugyanis képtelenek voltak kifi zetni a jelöltek fejenkénti mintegy 500 dollárnyi regisztrációs díját.

A katonai vezetés 2008-ban tett ígéretet a választásokra. Akkor fogadták el népszavazáson az új alkotmányt, amely szerint a 440 tagú parlamentben és a 224 fős felsőházban, miként a 14 regionális gyűlésben a helyek negyedét aktív katonáknak tartják fenn. A vasárnapi voksolás eredményeként felálló törvényhozás kollégiuma választja majd meg a Mianmari Unió elnökét ötéves mandátummal, aki formálisan civil személy lesz, s ő dönt majd a miniszterek, a főügyész és a legfelsőbb bíró, csakúgy mint a fegyveres erők főparancsnoka személyéről.

Barack Obama amerikai elnök indiai látogatásán diákok előtt azt mondta, hogy „se nem tiszta, se nem korrekt” a mianmari választás, a lakosságtól „túl hosszú ideje megtagadják a jogot, hogy dönthessen sorsáról”. Az ASEAN, a délkeletázsiai államok tömörülése viszont a demokrácia hiányában is üdvözölte a húsz év utáni első választási aktust, abban a reményben, hogy a rendszer ezzel szalonképesebbé válik.

Nők adják le voksukat Sittwe egyik szavazóhelyiségében