„Megharcolunk minden magyarért”
Több tényező fenyegeti a magyar nemzet fennmaradását: demográfiai problémák, valamint – főleg a határon túli magyarok esetében – az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció – mondta pénteken a parlamentben Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. A hat év után ismét összehívott Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) felszólaló kereszténydemokrata politikus szerint nem elég a határon túliak eddig megszokott támogatása, mert az asszimilációs törekvést csak az állampolgárság megadásával lehet letörni. „Meg fogunk harcolni minden magyarért – tette hozzá Semjén –, s Magyarország soha többé nem rendeli alá nemzeti érdekét más országok belpolitikájának.” Hangsúlyozta azt is, hogy az állampolgárság igényléséről más államnak nem fogunk információt kiadni.
A miniszterelnök-helyettes a fórumon beszámolt arról a tervéről is, miszerint összmagyar regiszter létrehozására készül, amely amellett, hogy a kapcsolattartás eszköze lehet, nyomásgyakorló szerepet is elláthat például olyan helyzetben, mint a szlovák nyelvtörvény. Semjén szerint a MÁÉRT mellett továbbra is szükség van a Szili Katalin volt házelnök által létrehozott – és a szlovákok által élesen bírált – Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára is, amelynek következő ülésére reményei szerint még ebben az évben sor kerülhet.
A MÁÉRT ülésén felszólaló Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy a kettős állampolgárságról szóló, hat évvel ezelőtti népszavazáson az akkori kormányerők arra akarták rávenni az embereket, hogy „külön-külön írjuk a magyar nemzet nagy könyvét”. Szerinte ez egy beteges politika volt, amelyre a választ az idei országgyűlési választások adták meg. Orbán szerint a jövőben tárgyilagos, realista nemzetpolitikára lesz szükség, amelynek kiindulópontja, hogy létezik az egységes magyar nemzet.
A MÁÉRT egyik legfontosabb programpontjának ígérkezik az első Orbán-kormány idején, 2001. június 19-én elfogadott, státusztörvényként is ismert jogszabály módosítása. A szomszédos országokban élő magyarokkal kapcsolatos törvény akkoriban számos kedvezményt és támogatást fogalmazott meg. Egyebek mellett lehetőséget adott maximum három hónapra szóló munkavállalási engedély kiadására, meghatározott körű egészségügyi és nyugdíjellátásra, utazási kedvezményre, s különféle támogatást nyújtott a magyarországi felsőoktatási intézményekben tanulóknak, illetve a szomszédos országokban magyar tannyelven oktatóknak.
Emlékezetes, hogy a státusztörvény vitát váltott ki és feszültséget keltett Magyarország és az érintett szomszédok között, s számos pontján túlterjeszkedett a nemzetközi jogban kialakult szokásokon is. Ezért az Európa Tanács úgynevezett Velencei Bizottságának ajánlására a törvényt 2003 júniusában módosították. A változtatás után a státusztörvény világosan megkülönböztette a Magyarországon nyújtott kedvezményeket a szomszéd országokban biztosított támogatásoktól. A velencei bizottság által sérelmezett diszkrimináció feloldására a törvény a diákkedvezményeket a szomszédos államokban élő, nem magyar nemzetiségűekre is kiterjesztette, csakúgy, mint a magyar nyelv és irodalmat, történelmet vagy művelődéstörténetet oktató, nem magyar nemzetiségű tanárokra.
A 9. MÁÉRT ülésére meghívót kaptak a parlamenti pártok, a határon túli magyar szervezetek és az európai parlamenti képviselettel rendelkező pártok is. Az LMP nehezményezte viszont, hogy a szlovákiai Híd-Most nem szerepelt a meghívottak között. Ezt Semjén azzal magyarázta, hogy a tanácskozást a nemzeti érdekek képviseletére alakult, legitim magyar szervezetek fórumának tekintik.
Ez év júniusától a Híd legitim képviselője a szlovákiai magyaroknak, arról nem beszélve, hogy a szlovák parlamentben és a pozsonyi kormányban egyedül a Híd képviseli a szlovákiai magyarok érdekeit – reagált Bugár Béla, a szlovákiai polgári párt elnöke Semjén Zsolt kijelentésére, hogy csak etnikai pártokat hívtak meg a Máért tanácskozására.
