Korántsem véletlen az időzítés: az EU belügyminisztereinek a jövő héten kellene dönteniük arról, megadják-e a vízummentességet Albánia és Bosznia-Hercegovina állampolgárainak. Nem könynyíti meg az albánok dolgát, hogy az unióba tavaly december óta akadálytalanul belépő szerbek és macedónok kellemetlen meglepetéseket is okoztak Nyugat-Európában.

Fenyegető hangú levelet írt nemrég Cecilia Malmström belügyi EU-biztos Szerbia és Macedónia belügyminiszterének. A vízummentesség megadása óta „riasztóan megnőtt” a két balkáni országból érkező menedékkérők száma – érvelt Malmström –, és mivel ez „rendkívül aggasztó”, könnyen a kedvezmény visszavonása lehet a vége.

Az aggasztónál még találóbb a kínos jelző. Yves Leterme belga kormányfő, illetve Melchior Wathelet bevándorlásügyi miniszter az idén személyesen is ellátogatott Belgrádba és Szkopjéba, hogy jobb belátásra bírja a szerbeket és a macedónokat. Az EU-n belül elsősorban Belgium és Németország panaszkodik a – gazdasági, nem pedig politikai okokból beadott – menedékkérelmek elszaporodására. Joachim Herrmann bajor belügyminiszter bekeményített, és nyíltan közölte: ha a helyzet nem javul, lobbizni fog Brüsszelben a vízummentesség megvonásáért.

A szerb és a macedón vízummentesség rossz tapasztalatai arra indították a francia diplomáciát, hogy alaposan meggondolja, érdemes-e folytatni a vízummentesség kiterjesztését a kelet-európai országok állampolgáraira.

Noha a 27 EU-tagállam belügyminisztereinek november 8-i ülésén alighanem zöld utat adnak az albánok és a bosnyákok európai vízumkérelmének (ezt Franciaország hiába próbálta megakadályozni), Párizs most megálljt kiált. Sajtóhírek szerint a november 22-én esedékes EU–ukrán csúcson Franciaország blokkolni fogja az ukrán vízummentességhez vezető akciótervet, és ugyanez vár Moldáviára is. (S. A.)