Az egyszerűsített honosítást január elsejétől kérelmezhetik azok, akiknek felmenői magyar állampolgárok voltak. A konkrét feltételek egyelőre nem ismertek. – Kérdéses, hogy a törvénynyel szembeni lelkesedés megmutatkozik-e majd a benyújtott kérelmek számában – reagál megkeresésünkre Székely István, a romániai státusirodák vezetője. Pontosít: arra céloz, hogy a magyarigazolvánnyal ellentétben a honosítást „nem lehet kiszervezni”. Nyolc éve, amikor a kedvezménytörvény életbe lépett, a státusirodák alkalmazottai több mint ezer erdélyi települést kerestek fel. Így sikerült begyűjteni 520 ezer kérelmet, ebből 370 ezret az első évben. Ám az egyszerűsített honosítást csak személyesen lehet igényelni, Romániában a három konzulátuson: Bukarestben, Csíkszeredán és Kolozsvárott.

A magát az Orbán-kormány stratégiai partnerének tekintő Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) gőzerővel készül az egyszerűsített honosításra.

– Mindenben segíteni akarunk, amit a törvény megenged – válaszolja kérdésünkreToró T. Tibor alelnök. A többes szám alatt az úgynevezett demokráciaközpontokat érti: ezekről, illetve egy új párt létrehozásáról múlt havi ülésén döntött a Tőkés László által vezetett szervezet választmánya. Minden megyeszékhelyen létrejönne egyegy központ. – Idővel más feladatokat is ellátnának, de a legsürgetőbb teendő az egyszerűsített honosítás támogatása. Főleg most az elején kell a folyamatot gördülékennyé tenni, mert vélhetően sok érdeklődő lesz –mutat rá Toró. Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint miért nem a már létező státusirodahálózatra alapoz a magyar kormány, azt válaszolja: „az a probléma, hogy a státusirodák beleépültek az RMDSZ-be, ezért nem alkalmasak”.

Jelenleg a státusirodák a magyarigazolványok kiadása mellett a magyarul tanuló diákoknak járó oktatási-nevelési támogatással foglalkoznak. – Ez sem kis munka, évente 110 ezer pályázatot kell elbírálni – mutat rá Székely István.

Toró szerint a támogatási rendszert azonban újra kell gondolni. –Meg kell nézni, nem volna-e jobb az oktatási-nevelési támogatásra elkülönített keretből konkrét oktatási programokat finanszírozni ahelyett, hogy a pénzt anyagi helyzettől függetlenül szétosszuk a gyerekek között – érvel. Székely úgy tudja: körvonalazódik egy elvi döntés arról, hogy a státustörvényben lefektetett kedvezmények megmaradjanak. – Vannak viszont informális utalások, hogy a jövő év március-áprilisában lejáró két szerződést (a magyarigazolványokra és az oktatásinevelési támogatásra) nem újítják meg – teszi hozzá. Torónak nincs tudomása ilyen tervekről. Ezzel kapcsolatban csupán anynyit mond: „az EMNT kész átvenni bármilyen feladatot, ha arra szükség lesz”.