Híd nélküli MÁÉRT
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy hatéves szünet után pénteken felújítja munkáját a Magyar Állandó Értekezlet. A kormány, továbbá a magyarországi pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselőit tömörítő konzultatív szervezet 1999-től ülésezett és napirendjén az időszerű nemzetpolitikai kérdések, valamint a költségvetési támogatások szerepeltek. E tanácskozásokat kezdettől fogva az éles viták, olykor a nyíltszíni botrányok jellemezték, nem utolsósorban azért, mert a határon túli magyar pártok többsége már akkoriban is inkább a Fideszhez húzott. Utoljára 2004-ben Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő a kettős állampolgárságról tartott népszavazás küszöbén hívta össze a fórumot és a tanácskozáson parázs összetűzések nyomán a kormányzat gyakorlatilag vereséget szenvedett. A referendum után mélypontra zuhant a magyar–magyar viszony; e kölcsönös sértődésekkel, vádaskodásokkal terhelt helyzetben a kormány nem látta értelmét újabb MÁÉRT-tanácskozásoknak. E döntést nemcsak a nyíltan Fidesz-barát, hanem még a mérsékeltnek tartott határon túli magyar pártok – köztük az RMDSZ – is rosszallották, de nemtetszésüket fejezték ki bizonyosMSZP-s politikusok is. A MÁÉRT hivatalosan ugyan nem szűnt meg, helyébe azonban a kormányfő és a határon túli magyar pártok vezetőinek konzultációi léptek – ezzel az együttműködési formával az idő múlásával a határon túliak nagy része is kiegyezett. A Fidesz a tavaszi országgyűlési választások előtt bejelentette, hogy kormányra jutása esetén még a nyáron újból összehívja a MÁÉRT-ot. A néhány hónapos csúszás okát illetően csak találgatások vannak – ebben valószínűleg közrejátszott a meghívandó szervezetekkel kapcsolatos bizonytalanság is.Mindenekelőtt az a körülmény, hogy a Fidesz által egyedüli szlovákiai magyar pártnak elismert MKP nyáron kibukott a pozsonyi törvényhozásból, míg a szlovákiai magyar szavazatok túlnyomó többségét megszerző Híd – budapesti megítélés szerint – nem tekinthető magyar pártnak.
Sajtótájékoztatóján Semjén Zsolt közölte, hogy a pénteki tanácskozásra a Hídnak nem is küldtek meghívót, mivel ez magyar–szlovák „vegyes párt”, márpedig a MÁÉRT a „nemzeti érdekek képviseletére alakult legitim magyar szervezetek fóruma”. Mint hozzátette, a Híddal a kormány korrekt partneri kapcsolatra törekszik. – De a korrekt partneri kapcsolat egy dolog és a MÁÉRT-ra való meghívás az egy másik dolog – jelentette ki Semjén.
A miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy ha a Híd pártot is meghívták volna, akkor minden olyan nem magyar identitású szervezet is kérhetné ugyanezt, amelynek van magyar tagozata. Ez a magyar jelleg feladását jelentené, ami az aszszimilációt segítené elő a környező országokban – hangoztatta Semjén.
Mint a tájékoztatón elhangzott, a kormány újraindítja a MÁÉRT mellett működő bizottságok munkáját is. A miniszterelnök-helyettes bejelentette azt is, hogy elkészült a kettős állampolgársággal kapcsolatos tudnivalókat ismertető honlap, ahol a kérelmezők tájékozódhatnak a könnyített honosítás legfontosabb tartalmi és technikai részleteiről.
Bugár: Egyenrangú partnerként együttműködhetünk
– Örömmel fogadtuk, hogy a magyar kormány ismét összehívta a Magyar Állandó Értekezletet, amely meggyőződésünk szerint a nemzetpolitika formálásának egyik fontos fóruma – nyilatkozta tegnap lapunknak Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke. Megkérdeztük tőle azt is, miként vélekedik arról, hogy Szlovákiából csak az MKP kapott meghívót, a Híd viszont nem.
– Ezen a fórumon csak a határon túli magyar nemzetiségi pártok vesznek részt. A Híd viszont önmagát vegyes, magyar–szlovák pártnak határozza meg, ezért a budapesti döntést indokoltnak tartjuk – közölte a pártelnök.
Megkeresésünkre Bugár Béla, a szlovákiai Híd párt elnöke elmondta, hogy a minap nem hivatalosan találkozott Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettessel. – Ebből a tervezett párbeszédből csak monológ lett, mert leginkább egymás álláspontját magyaráztuk. Mi nem etnikai alapon szerveződünk, hanem polgári értékrendet képviselő politikai tömörülésként a szlovák–magyar együttműködés és kölcsönös megértés révén képviseljük a szlovákiai magyarság érdekeit.
Abból a nyilvánvaló tényből indulunk ki, hogy eredményesek idehaza csak akkor lehetünk, ha lesznek szlovák politikai szövetségeseink. A magyar kormánynak, elsősorban a Fidesznek kell eldöntenie, hogy miként kívánnak hozzánk viszonyulni, mi készek vagyunk az együttműködésre, de egyenrangú partnerként és nem valamiféle alárendelt szerepkörben – szögezte le a Híd vezetője. (Sz. J. P.)
