Az első részeredmények a kormányzó Régiók Pártja (PR) sikerére engednek következtetni – becslések szerint a Viktor Janukovics kormányfő vezette tömörülés 36 százalékot szerzett. Ez csaknem háromszorosa annak, amire a februárban megbukott miniszterelnök, Julija Timosenko pártja számíthat. Az ellenzéki pártok Nyugat-Ukrajnában kapták a legtöbb voksot, míg az ország többi része inkább a PR-re szavazott. A nagyvárosok polgármesterei főleg kormánypártiak lesznek.

A kormányzó erők „teljesen tisztának és demokratikusnak” minősítik a vasárnapi választásokat. Konsztantyin Griscsenko külügyminiszter szerint a „választások megmutatták: az ukrán demokrácia jó állapotban van”. Az ellenzék viszont tömeges szabálytalanságokat emleget és kétségbe vonja a választások tisztaságát. Viktor Juscsenko volt államfő azt mondta: a polgárok sárga lapot mutattak a nagy pártoknak, a voksolás a társadalom radikalizálódásáról tanúskodik.

A magyarok lakta Kárpátalján az egymás riválisaiként indult két magyar pártra a vártnál kevesebb voks jutott; eredményük minden jel szerint jóval gyengébb, mint 2006-ban volt. Beregszászban biztosra vehető Gajdos Isvánnak, az UMDSZ elnökének újraválasztása a polgármesteri poszton. Gajdos lapunknak elmondta, az UMDSZ négy egyéni mandátum megszerzésében bízik a megyei közgyűlésben, listájuk azonban várhatóan nem éri el a bejutáshoz szükséges 3 százalékot.

A vetélytárs magyar párt, a KMKSZ elnöke, Kovács Miklós lapunknak úgy fogalmazott: pártja még bízik a 3 százalék megszerzésében, egyéni mandátum szerzésében viszont már nem. Elismerte, hogy a magyar képviselet a szavazás nyomán gyengült Kárpátalján. Ezt azzal magyarázza, hogy az ukrán pártok „nagyszabású voksvásárlást folytattak a régióban, amelynek a magyar nemzetiségű választópolgárok voltak a tárgyai”.