„Sértésnek tartjuk, amikor az európai országok különleges partnerségről beszélnek, ilyen ugyanis nem létezik. Ön mit gondolna, ha nem létező dolgot ajánlgatnék Önnek?” – kérdezte Egemen Bagis. Arra hivatkozott, hogy az EU-joganyagban is csak tagjelölt és tárgyaló országokról, illetve tagállamokról esik szó. A tagságnak tehát nincs alternatívája. „A csatlakozási tárgyalások végén vagy tagok leszünk, vagy nem, nincs középút” – tette hozzá.

Egemen Bagis: Nem most tértünk át az iszlámra

Bár nem minden EU-tagállam támogatja Törökország felvételét, amikor a tárgyalásokon megnyitnak egy-egy új fejezetet, ezt a huszonhetek egyhangú döntésével teszik. „Ez azt jelzi, hogy mindannyian megértik a csatlakozási folyamat fontosságát, még ha nem ugyanazt gondolják is a kimeneteléről. De nekünk a folyamat most fontosabb, mint a végeredmény” – hangsúlyozta a miniszter.

A három leggyakoribb érv a török EU-tagság ellen: Törökország túl nagy, túl muzulmán és túl szegény. „Már nem vagyunk túl szegények, mert a növekedés kivételesen gyors, a gazdasági mutatók pedig arra utalnak, hogy tíz év múlva jó néhány EU-tagországnál gazdagabbak leszünk” – közölte Bagis. Szerinte a nagyság sem hátrány, mert Európának új piacokra és új munkaerőre van szüksége. Ráadásul Törökországé a legnagyobb, legerősebb hadsereg a kontinensen, és ez jól jöhet az európai védelmi politikában.

„És hogy muzulmánok vagyunk? Ébresztő! Már akkor is muzulmánok voltunk, amikor először jelentkeztünk az Európai Közösségbe 1959-ben, vagy amikor hivatalosan tagjelöltté váltunk 1999-ben, vagy amikor 2004-ben kitűzték a felvételi tárgyalások dátumát. Nem a közelmúltban tértünk át az iszlámra” – magyarázta Egemen Bagis. Az Európai Unión belül élő török közösség (5,5 millió) már most is nagyobb, mint néhány uniós tagország lakossága. A legtöbben helyi állampolgárok, választók, adófizetők.

A miniszter egyáltalán nem fél a török csatlakozásról rendezett népszavazásoktól. „Mire lezárjuk a felvételi tárgyalásokat, Törökország teljesen más ország lesz, és más lesz az EU is. Addigra elérjük az európai életszínvonalat. Nyugodtan tartsanak az unióban népszavazásokat, de ugyanezt tesszük mi is. És addigra az európaiak jobban aggódnak majd a törökországi referendum eredménye, mint a saját országukban rendezett szavazás miatt” – fogalmazott Bagis.

2013 végéig tervezi átvenni Törökország az EU-joganyagot. „2014 januárjától már csak egy dolog hiányzik a tagsághoz: politikai konszenzust kell kialakítani az unión belül. Ha megvan a politikai egyetértés, a legnehezebb technikai problémát is pillanatok alatt meg lehet oldani” – vélte a török politikus.