Ez növelheti a terrorfenyegetettséget, de azért paranoiásnak sem kell lenni – mondta lapunknak Jean-Paul Laborde. A terrorizmus elleni akciócsoport (CTITF) nevű ENSZ-szervezet elnöke a budapesti Terrorelhárítási Központot jött meglátogatni.

Elraboltak nemrég egy magyar ENSZ-békefenntartót Szudánban, és Laborde szerint rá sem magyarként, hanem európaiként tekintettek. – Csodálkoznék, ha végül nem találnák meg – tette hozzá.

Óvatosságra intette az amerikai külügyminisztérium az Európába utazó turistákat, terrortámadások veszélyére hivatkozva. A CTITF francia nemzetiségű vezetője ezt úgy kommentálta: „A titkosszolgálatok ma már sokkal tisztábban látják a kockázatokat, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt, és jobban is összpontosítanak a terrorizmusra. A lakosságot figyelmeztetni ilyenkor természetes dolog.” Az utóbbi hetekben jó néhány európai titkosszolgálat a fenyegetettség növekedéséről beszélt (a britek és a franciák egyértelműen, a németek már kevésbé).

Laborde nem abban látja a fő problémát, hogy a különféle országok titkosszolgálatai nem hajlandók együttműködni egymással. Inkább abban, hogy az információkat nem mindig tudják kézzelfogható bizonyítékokká alakítani a rendőrségi nyomozásokhoz vagy a bíróságok előtt – anélkül, hogy veszélybe sodornák a forrásaikat.

Földrajzilag is megváltozott a terrorfenyegetés eredete. Laborde emlékeztetett rá: eleinte Afganisztán, Irak és Szaúd-Arábia került szóba, de most már Afrika középső részén (Szomália, Nigéria, Csád, Szudán, Mali stb.) is egyre több a terroristabázis.

Rendkívül fontosnak nevezte a CTITF elnöke az olyan központokat, mint a szeptember elején megalakult magyarországi Terrorelhárítási Központ, főként a koordináció szempontjából. Szorosabb együttműködésre van szükség a szolgálatok között, egy-egy országon belül és nemzetközi szinten egyaránt. – Mondhatják persze, hogy még mindig nincs információnk erről vagy arról, de ha nem ismerik a megfelelő embereket, nem is lesz –magyarázta Laborde.

Laborde: Ismerni kell a megfelelő embereket