Skateistan birodalma
Mirza órára siet a kabuli stadion oldalában, nemzetközi adományokból felépített gördeszkacsarnokba.
Nyolcévesforma kölykök népesítik be a csarnokot, sisakkal, védőfelszereléssel. Lelkesen csúszkálnak az akadályokon, próbálnak egyensúlyozni a deszkán. Bár a csarnokba csak biztonsági motozás után lehet belépni, bent játszótéri hangulat fogadja a bámészkodót. Ez Skateistan, Afganisztán egyetlen gördeszkaiskolája.
A gördeszkázással jól lehet kapcsolatot teremteni az afgán gyerekek és a világ között –magyarázza Oliver Percovich, a harmincas éveiben járó ausztrál, és nem mellékesen megszállott gördeszkázó. Oliver jó pár évvel ezelőtt követte egy nemzetközi szervezetnél dolgozó barátnőjét Afganisztánba, és elhatározta, szerencsét próbál. Persze csomagjában ott lapult a gördeszka, s unalmas óráiban a kabuli betont szántotta vele. Aztán idővel egész kis iskola alakult ki körülötte utcagyerekek és iskolások kíváncsi bandájából.
Nem csak hatalmas pénzekkel, és páncélozott autókkal lehet elérni kis változásokat Afganisztánban – ez a hitvallása Olivernek, aki az egyetlen fizetett külföldi alkalmazottja a szabadidős sulinak. Húsz afgán edzőt is alkalmaznak, és tucatnyi külföldi önkéntes segít féléves turnusokban az iskola működtetésében. A donoroktól összekalapozott pénzből felszereléseket vesznek, fizetik a számlákat.
Ma már több mint háromszáz 5 és 17 év közti fiú és lány jár hetente két órában gördeszkázni. Próbálják vegyíteni az utcán dolgozó gyerekeket a középosztály csemetéivel, hogy ne csak az etnikai, hanem az anyagi különbségeken is átlépjenek. – Az utcagyerekek stílusa sokkal bevállalósabb, egyből a nehéz trükkökkel próbálkoznak – mondja Rhianon Bader, a Skateistan egyik önkéntese. A lányok családjaihoz afgán oktatók jártak ki, hogy meggyőzzék a szülőket, semmi erkölcstelen nincs a gördeszkázásban. És valóban, itt Afganisztánban nem kötődik hozzá az a szubkultúra, mint Nyugaton. Az oktatók sem mutatnak nyugati videókat a nebulóknak: az afgánok egyelőre pusztán sportnak tekintik a gördeszkázást. – A lényeg, hogy megtalálják a saját stílusukat – mondja Rhianon. Ez a saját stílus ma leginkább a gördeszkázás hőskorára, a 70-es évekre emlékeztet.
Skateistanban írni-olvasni is tanítják a gyerekeket,művészeti és multimédiás oktatásban is részesülnek, színdarabokat találnak ki és adnak elő. „A gyerekeknek meg kell tanulniuk kifejezni magukat – mondja Oliver –, manapság az ő hangjukat nem hallja meg senki.” Skateistanban viszont egyedül az ő hangjuk hallatszik.
Oroszok vissza Kabulba?!
A NATO szeretné rábírni Oroszországot: térjen vissza Afganisztánba. Mindezt harminc évvel azután, hogy az USA megkezdte az akkori balos afgán rendszer és a szovjet megszállók ellen harcoló felkelők felfegyverzését. Sőt, pár év múlva az iszlám harcosok Stinger rakétákkal támadhatták a szovjet légierőt. Most pedig több tucat Mi–17 harci helikopter szállítása a tét. A lengyel kontingens máris kapott öt Mi–17-et. Részt vesznek az Afgán Nemzeti Hadsereg és a kábítószer-ellenes erők kiképzésében – írta a londoni The Independent.
Az oroszok visszatéréséről a novemberi lisszaboni NATO-csúcson állapodhatnak meg, ahol jelen lesz Dmitrij Medvegyev orosz elnök is. Moszkva érdekelt az iszlamista nyomulás és a kábítószer-áramlás megállításában Afganisztán felől. Feltehetően szeretnék: 1. A NATO ne telepítsen rakétavédelmi rendszert és ne létesítsen új támaszpontokat az új tagállamokban; 2. Vegye tudomásul a grúziai szakadár területek orosz megszállását. Oroszország 15 ezer halottat veszített a tízéves afganisztáni kalandban. Mihail Gorbacsov volt szovjet vezető ezért is mondta most a BBC-nek, hogy „Afganisztánban a háború megnyerhetetlen.” (M. G.)
