Végső szakaszába lépett a francia nyugdíjtörvény elfogadása. Igaz, a két hónapja folyamatosan tiltakozó szakszervezetek még nem adták fel a harcot: e hét csütörtökre és november 6-ra is országos tiltakozó napot hirdettek, a nyolcadikat két hónap leforgása alatt. A kormány azonban arra számít, hogy a kongresszusi végszavazás után sokan belátják majd, hogy ezt a csatát elvesztették, s visszatérhet a nyugalom. Ám ez távolról sem biztos. Noha Nicolas Sarkozy elnök számára a törvény szimbolikus jelentőségű – többször is hangsúlyozta, hogy ötéves elnöki ciklusa legfontosabb feladatának tekinti a nyugdíjreformot –, nem sikerült megnyernie hozzá a tömegek támogatását. Sőt azt a szimpátiát is elveszítette, amit a romák kitoloncolásával nyáron szerzett. A legfrissebb felmérés szerint a franciák 69 százaléka szolidáris a tiltakozókkal, sőt 46 százalékuk az ország nagy részén benzinhiányt okozó olajfinomítók blokádját is támogatja.

Eközben Európa – ahol az átlagos nyugdíjkorhatár 62, 65, sőt 67 év – azon értetlenkedik, miért gondolják a franciák, hogy ők kivételek lehetnek. Kérdésünkre Didier Le Reste, a francia vasutas szakszervezet elnöke elismerte, hogy az országos tüntetéssorozat csak részben érinti a nyugdíjreformot. Miközben úgy gondolja, hogy a nyugdíjkorhatár megemelése nélkül, más módon is pótolni lehetett volna az állami nyugdíjpénztár defi citjét, aközben elismeri, hogy a tüntetések nem csupán a nyugdíjügyekről szólnak. – Elfogadhatatlan az igazságtalanság elharapózása, a megtermelt javak elosztásának rendszere, amely a gazdagokat még gazdagabbá, a szegényeket pedig még szegényebbé teszi – érvelt a szakszervezeti vezető, aki a vasutasok és más rokon szakmák eddigi korkedvezményeinek elvesztésétől tart.

Nem minden alap nélkül. A nyugdíjkorhatár ugyanis csak az egyik eleme a reformnak. A javaslat más pontjai szerint viszont 43 és fél év munka után lehet (minimum 58 évesen) nyugdíjba menni, befagyasztják a köztisztviselőknek juttatott állami nyugdíjtámogatást, s az egészségre káros munkát végzők is nehezen mehetnek korkedvezményes nyugdíjba.

Sokan állítják, hogy Sarkozy nyugdíjcsatájának igazi nyertese az ellenzéki szocialista párt lehet. A PS ugyan a hagyományoknak megfelelően nyíltan nem vesz részt a szakszervezeti akciókban, ám a feladott labdát a nemzetgyűlésben és a szenátusban képviselői nagy élvezettel leütögetik. A nyugdíjreform elleni tiltakozás rég nem látott egységbe kovácsolta a pártot. Egyedül a szocialisták egyik elnökesélyese, Dominique Strauss-Kahn IMF-elnök nyilatkozott úgy még az év elején, hogy ő nem ellenezné a nyugdíjkorhatár emelését, de az utóbbi hetekben ő is inkább hallgat. Nem csoda, hiszen a párt számára két döntő év következik: jövőre el akarja hódítani a szenátusi helyek többségét, 2012-ben pedig az Élysée-t. Ha ma lennének a választások, mindkét álma teljesülne.

Marseille-ben tegnap újra elkezdtek dolgozni a szemétszállítók