Medvegyev elmegy a NATO-csúcsra
A francia–német tandem ugyanis úgy látja, hogy van lehetőség Moszkva szorosabb kapcsolódására a nyugati világhoz. A deauville-i hármas egyeztetés bizonyos ellenérzéséket váltott ki az Egyesült Államokban és a nyugat-európai szövetségesek között – amit Berlin és Párizs azzal az ígérettel próbál csillapítani, hogy minden érdekelt országot részletesen tájékoztat a találkozóról, amelyen amúgy sem születtek döntések. A keddi közös sajtótájékoztatón Medvegyev közölte, hogy elutazik a lisszaboni NATO-csúcsra, amelyen a tagországok vezetői az új stratégiai koncepcióról kívánnak dönteni. E szerint a már meglevő rakétavédelmi rendszereket összekapcsolnák, fejlesztenék és kiterjesztenék a földrész teljes lakott területére. A katonai infrastruktúra zömét az Egyesült Államok adná, de a védelmi rendszerbe az oroszok is bekapcsolódhatnának.
Medvegyev Deauville-ban hangoztatta, hogy Moszkva készen áll megvitatni a kérdést, de nem kötelezte el magát a nyugati tervek mellett. Csupán annyit ígért, tanulmányozni fogják az ügyet. – A NATO-nak előbb arról kell döntenie, hogyan képzeli el Oroszország csatlakozását a rakétavédelmi rendszerhez, milyen módon tudunk megegyezésre jutni, és hogyan tudunk hosszabb távon együtt dolgozni – mondta az orosz elnök. A német kancellár jó hírnek mondta Medvegyev bejelentését, és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a NATO és Oroszország viszonyát szilárd alapokra kell helyezni. Sarkozy megerősítette, országa nem mond le a nukleáris elrettentésről.
A francia elnök elmondta: örül, hogy Viviane Reding igazságügyi EU-biztos kielégítőnek találja a romák kitoloncolásával kapcsolatos francia magyarázatot, és ezért nem is javasolja jogi kötelezettségszegési eljárás megindítását Párizzsal szemben. Sarkozy és Merkel kétoldalú megbeszélést is tartott, ezen francia közlés szerint a két politikus megegyezett, hogy Párizs és Berlin közösen lép fel az EU-ban a tagországi költségvetési deficitek lefaragáért.
Alaposan lefarag a brit védelmi költségvetésből a konzervatívliberális koalíció. David Cameron kormányfő az új brit védelmi és biztonsági stratégiát ismertetve bejelentette, hogy a következő négy évben nyolc százalékkal csökken a nemzetvédelemre szánt összeg. A szigetország afganisztáni missziója nem szenved csorbát, de 2015-ig a fegyveres erők létszáma hétezerrel, a haditengerészeté ötezerrel csökken. Azonnali hatállyal kivonják a forgalomból a HMS Ark Royal repülőgép-anyahajót, és bár 2020-ig több mint ötmilliárd font értékben két új hordozó épül, csak egyikük teljesít állandóan szolgálatot. Leáll a Nimród harci felderítő repülészeti program, csökken a haditengerészet fregattjainak és rombolóinak száma is. Az ellenzéki Munkáspárt új vezére, Ed Miliband szerint Cameronék koncepciója nem veszi tekintetbe a jövő védelmi szükségleteit. (R. H. V.)