– Óriási lehetőség ez azoknak, akik tizenöt éve érvelnek amellett, hogy a BT nem fedi le a mai világot. Most felhasználhatják a jelenlétüket arra, hogy meggyőzően érveljenek: jelenlétük hozzáadott értéket képvisel – állítja Colin Keating volt új-zélandi külügyminiszter-helyettes, a New York-i Columbia Egyetemhez kapcsolódó Security Council Report elnevezésű agytröszt ügyvezető igazgatója a világszervezet ügyeivel foglalkozó Turtle Bay blogon.

A világgazdaság döntéshozatalában a biztonságpolitikához képest jobban érzékelhető, hogy elmozdulás történik a mai globális erőviszonyok jobb megjelenítésére. Tavaly a G8-csoport egy tágabb formációt, a G20-akat engedte maga elé, és enged a reformoknak, a feltörekvő gazdaságok fokozottabb képviseletének a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank is. Az ENSZ BT-ben ugyanakkor a vétójoggal bíró állandó tagok – Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország, Kína, Franciaország – különleges helyzete továbbra is az 1945-ös viszonyokat tükrözi. A trónkövetelők legalább „pünkösdi királysággal” vigasztalódhatnak; igaz, a mostani testületből az év végével kiszáll Japán, valamint a regionális középhatalom Mexikó és Törökország – utóbbi az Iránnal szembeni szankciók új körének ellenzője volt –, Kanada pedig elbukta a fejlettek „kvótáját”. Az egyes térségek országai komoly lobbiharcot vívnak a bekerülésért. Az új összetételében januárban debütáló BT magyar szempontból sem érdektelen: a hazai diplomácia a jövő évi EU-elnökség utánra, a 2012–13-as időszakra a manhattani ENSZ-palotát nézte ki magának fő külpolitikai porondnak. A régióban Szlovéniával folyik elsősorban a versenyfutás, döntés jövőre születhet.