A tanulmányból az is kiderül: a skandináv országok továbbra is éllovasok a nők politikai és gazdasági szerepvállalása terén, de az első tízbe bekerült Lesotho és a Fülöpszigetek is, mint Afrika, illetve Ázsia legjobbjai. Magyarország – Albánia és Madagaszkár között – a 134 országból a 79. helyen áll, némileg lemaradva a többi a közép-, illetve keleteurópai ország mögött.

A 2005 óta minden évben elkészített tanulmány nem pusztán játék a számokkal: Klaus Schwab, a WEF elnöke szerint egy ország versenyképessége és a nemek közti egyenlőség között kimutatható, közvetlen kapcsolat van. – Ahhoz, hogy egy ország növekedjen, a nőket és a lányokat egyenlőként kell kezelni – hangoztatta Schwab. Ricardo Haussmann, a Harvard Egyetem Nemzetközi Fejlesztési Központjának igazgatója, a tanulmány társszerzője is arról beszélt, hogy a nők oktatásába fektetett összegek akkor térülnek meg, ha a gyerekvállalást és a gazdasági szerepvállalást öszsze lehet egyeztetni.

A jelentés készítői a nők politikai és gazdasági részvételét, képzettségét, foglalkoztatottságát és egészségügyi állapotát vizsgálták. A korábban az első húsz között található Franciaország visszaesett a 46. helyre: ennek hátterében az áll, hogy az új kormányban jóval kevesebb nő kapott tárcát, mint a korábbiban. A 31. helyről jött fel viszont a 19.-re az Egyesült Államok, épp az Obama-kormányba kinevezett nők magas száma, illetve a női fizetések felzárkózása miatt. A legnagyobb szakadék a férfiak és a nők megbecsülése között Pakisztánban, Csádban és Jemenben tapasztalható. A szerzők szerint az utóbbi öt évben sikerült csökkenteni a szakadékot a nők és a férfiak között az egészségügy és az oktatás terén, ám még mindig van mit tenni a foglalkoztatottság, a fizetések közti egyenlőség és a politikai-gazdasági vezető szerep terén.

Magyarországon például szembetűnő, hogy egyetlen nő sincs a miniszterek között, de a parlamenti padsorokban is csak kevesen ülnek közülük. Némiképp javult azonban a női foglalkoztatottság és a fizetések közti különbség is „csupán” 25 százalékos. Bár az egyetemeken a nők aránya már jóval meghaladja a férfiakét, a vállalatvezetők között 40 százalék alatti az arányuk, a parlamenti képviselők között pedig még a 10 százalékot sem éri el.