Exodus tizedeli a Fehér Házat
Az utolsó oltsa le a villanyt! –írhatnák ki lassan a Fehér Házban. James Jones tábornok, Barack Obama nemzetbiztonsági tanácsadójának a napokban bejelentett távozása az eddigiekhez képest is feltűnően világít rá: az amerikai elnöknek egyre inkább hátat fordítanak egyes kulcsemberei. – Leharcolt, kimerült emberekről van szó, akik nem várják meg, amíg megszólal a tűzjelző, hanem nyomban a vészkijárat felé veszik az irányt – nyilatkozta Ross Baker, a Rutgers Egyetem professzora, aki a Bush-adminisztrációtól 2009 januárjában örökölt gondok súlyával is magyarázza a tömeges fásultságot: „nem voltak elnöki mézeshetek”.
A lista egyre hosszabb: a gazdaságpolitikus Peter Orszag, Christina Romer és Lawrence Summers, a stábfőnök Rahm Emanuel, illetve Jones szállt ki Obama meghatározó munkatársai közül az utóbbi hónapokban. Várhatóan távozik Robert Gates védelmi miniszter és David Axelrod, az elnök jobbkeze is hazaköltözik Chicagóba, hogy előkészítse Obama 2012-es újraválasztási kampányát.
Nem teljesen szokatlan ez: a félidős kongresszusi választások alkalmat adnak az adminisztráció felfrissítésére, de feltűnő a távozók immár kritikus tömege. Másrészt az is szembeszökő, hogy a Demokrata Párt számára szinte bizonyosan veszteségeket hoz a három hét múlva esedékes megmérettetés – a kérdés igazán csak az, mekkorákat. Az exodusra több esetben „elegáns” magyarázatot adnak: az eddig elvált, facér Peter Orszag most újra családot alapít, és nem akar a Fehér Házban „tizenhat órázni”, Summersnek vissza kell mennie a Harvardra, hogy megtartsa professzori kinevezését, Emanuel Chicago polgármesteri székébe készül. Ezzel együtt több mint húsz éve, Ronald Reagan elnöksége idején fordult elő utoljára, hogy nemzetbiztonsági tanácsadó ilyen rövid időt, két évet se töltsön a posztján, mint a washingtoni források szerint amúgy is egy nyugdíjas benyomását keltő Jones. Több mint tíz éve, a Clinton-féle Fehér Ház óta nem állt fel ilyen hamar stábfőnök sem, mint Emanuel. Alvin Felzenberg történész, politikai kommentátor az Obama vezetési stílusával kapcsolatos hiányosságokkal magyarázza a távozásokat, de szerinte is csak találgatni lehet, miért nem tudja az elnök jobban megtartani az embereit. Legújabban Bob Woodward sztárújságíró könyve, az Obama háborúi világítja meg a Fehér Házat szinte szétfeszítő megosztottságot, intrikákat egy konkrét ügy, az Afganisztán-stratégia kapcsán. Más kérdés, hogy a hangulat is más lenne, ha egyszerűen jobban mennének a dolgok. A TheWashington Post címoldalán pirossal kiemelve hozza a negatív kulcsszavakat, amelyeket az amerikaiak háromnegyede idéz fel, ha a szövetségi kormányra gondol: „csalódottság”, „inkompetens”, „zavarodott”, „korrupt”, „gyenge”, „szívás”.