Kínai ellenzéki kapta a Nobel-békedíjat
Az idei Nobel-békedíjra felterjesztett rekordszámú, 237 jelölt közül az öttagú békedíj bizottság egy kínai máskéntgondolkodót választott. Az indoklás szerint Liu Xiaobo az alapvető emberi jogok érvényesüléséért régóta folytatott, erőszakmentes küzdelméért kapta az elismerést. Thorbjoern Jagland, a bizottság elnöke utalt arra, hogy világgazdasági és nemzetközi politikai súlyával együtt Kínának megnőtt a felelőssége az állampolgárai jogainak biztosítása iránt is. Márpedig – mint állította –Peking megsért számos olyan nemzetközi, így a politikai jogokat biztosító megállapodást, amelynek maga is aláírója.
Liu Xiaobót egyebek között Václav Havel volt cseh elnök, a Nobel-békedíjas Desmond Tutu és a dalai láma javasolta a díjra. Nem ez az első eset, hogy a bizottság bebörtönzöttnek adja az elismerést:
1935-ben a nácikkal szembeszegülő német pacifista, Carl von Ossietzky, 1991-ben pedig Aung San Suu Kyi, a mianmari demokratikus ellenzék vezetője kapta a díjat, aki az utóbbi két évtizedből tizenöt évet rács mögött vagy házi őrizetben töltött.
Nem övezte a külvilágban teljes egyetértés tavaly, hogy Barack Obama elnök volt a díjazott. Az idén néhány külföldön élő kínai ellenzéki kifogásolta a jelöléskor Liu Xiaobo nevét, mondván, a hatalommal egyezkedve képzel el fokozatos reformokat. Kína pedig – amely 1989-ben is tiltakozott, hogy néhány hónappal a Tiananmen téri véres események után a békedíjat az indiai száműzetésben élő tibeti dalai lámának ítélték – a másik oldalról próbálta „lebeszélni” a bizottságot. Geir Lundestad, a Nobel Intézet igazgatója szeptember végén közölte, hogy Fu Ying külügyminiszterhelyettes egy oslói találkozójukon „barátságtalan gesztusnak” nevezte, ha Liu kapná a díjat, ami „negatív következményekkel” járna a kínai–norvég kapcsolatokra.
A pekingi külügyminisztérium most közzétett állásfoglalása szerint „teljes mértékben ellentétes” Liu Xiaobo kitüntetése a Nobel-békedíj elveivel. Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök szerint viszont Kínának nincs alapja, hogy Norvégiát büntesse, hiszen a Nobel-békedíj Bizottság a kormánytól független testület.
Az oslói döntésről beszámoló CNN és BBC adásait elnémították Kínában, miként a hírrel foglalkozó weboldalakat is blokkolták – jelentették a hírügynökségek. Liu feleségének lakásához a rendőrség nem engedett újságírókat, Liu Xia rövid telefoninterjúban elmondta, hogy szándékában áll Norvégiába utazni a díj decemberi átvételére, ha kiengedik. Az AP beszámolója szerint a pekingi Ditan parknál néhány tucat személy ünnepelte a díj odaítélését, és éltették a szólásszabadságot.
Barack Obama amerikai elnök, Bernard Kouchner francia külügyminiszter és a német kormány szóvivője is arra kérte tegnap Kínát, hogy mielőbb engedje szabadon a demokráciapárti aktivistát, hogy személyesen átvehesse a Nobelbékedíjat.
Átnevelőtáborban és börtönben töltött éveket Liu Xiaobo
A most 54 éves Liu Xiaobo egy katona gyermekeként, a Mao-féle kulturális forradalom után járt egyetemre, majd lett irodalom professzor Pekingben. 1988-ban vendégtanárként járt Oslóban, aztán a Columbia University-n, onnan utazott haza a diákmegmozdulások hírére. A pekingi Tiananmen téri tüntetések egyik vezetője lett, ám néhány társával a június 4-i véres katonai fellépést megelőzően a diákokat békés távozásra szólította fel.
Bebörtönözték, de másfél év múlva szabadlábra helyzeték a helyi sajtóban nem pontosított „szolgálataiért”. Öt évvel később átnevelőtáborba küldték három évre, mert társszerzője volt az akkori elnök, Jiang Zemin lemondására felszólító kiáltványnak.
Internetes írásaiban az emberi jogok érvényesüléséért lépett fel, bírálta a kommunista párt hatalmát, de a változásokat erőszakmentesen képzelte el. Liut 2008 decemberében vették őrizetbe, és az egy évvel később meghozott ítéletben tizenegy évre ítélték.
