Jön a francia burkatilalom
A lényegében alkotmánybírósági jogköröket élvező testület csak bizonyos fenntartásokkal hagyta jóvá a nemzetgyűlésben szeptemberben elfogadott törvényszöveget, amely már amúgy is felpuhított változata volt a kormány eredeti indítványának – ez ugyanis általános és teljes burkatilalmat szorgalmazott az országban. Miközben az alkotmánytanács megállapította, hogy az „arc nyilvános helyen való eltakarásának tilalma” összhangban áll az alaptörvénnyel, úgy látta, hogy e tiltásnak nem szabad kiterjednie a nyilvános kultikus helyekre.
A tiltást az alkotmánytanács azzal indokolta, hogy az arc eltakarása nyilvános helyen ellentmond az együttélési szabályoknak, és veszélyezteti a közbiztonságot. Ilymódon a törvény alkalmazható lesz azokkal a randalírozókkal szemben is, akik tüntetéseken és egyéb rendezvényeken előszerettel takarják el az arcukat símaszkkal, sállal.
Jean-Francois Copé, a kormánytöbbség parlamenti frakcióvezetője a testület állásfoglalása után üdvözölte a döntést, és úgy fogalmazott, hogy a törvény határozott válasz az (iszlám) szélsőségeseknek, és segíti azokat a nőket, akik méltóságukért küzdenek. Francois Fillon kormányfő szerint a jogszabály megerősíti a köztársasági értékeket, miközben tiszteletben tartja a lelkiismereti és vallásszabadságot.
A féléves türelmi idő lejárta után a burkaviselésért 150 eurós bírság jár. Azok, akik elfátyolozásra kényszerítenek nőket, egy év börtönnel és 30 ezer eurós pénzbírsággal sújthatók.
A burkavita nem új keletű Franciaországban, és az iszlám megerősödésével egyre szenvedélyesebbé vált az elmúlt években. A politikai osztály tavaly szánta cselekvésre magát, amikor a jobboldali pártok követeléseit mérséklendő a szocialisták és a kommunisták burkabizottság megalakítását kérték a nemzetgyűlésben. E vizsgálóbizottság jelentésének elkészülte nyomán indult meg a törvényalkotási folyamat. A „nemzeti identitásról” kezdeményezett vita eredetileg arról folyt, hogy érdemes-e ilyen törvényt megszövegezni. Egy idő után a francia muzulmán közösség kiszállt a vitából, mivel marginálisnak minősítette a problémát – arra hivatkozva, hogy becslések szerint alig kétezer nő visel burkát a hatmilliós muzulmán közösséget számláló országban.
