– Ez ellen a legjobb tűzfal sem véd – hangsúlyozta. Észtországban kiemelkedően magas az internetezők aránya, és a balti állam volt az első, amely 2005-ben lehetővé tette lakosainak, hogy on line szavazzanak. Az országban a banki tranzakciók 97 százaléka az interneten történik. Az „E-stonia” jeligével népszerűsített ország kormánya a Facebook közösségi oldalon és a Twitter mikrobloglapon tartotta a kapcsolatot idén tavaszszal a vulkáni hamufelhő miatt különféle reptereken rekedt állampolgáraival.

Éppen ezért keltett nagy feltűnést, hogy 2007 áprilisában és májusában összehangolt támadás ért észt internetes oldalakat. A feltehetően Oroszországból indított támadás „első webháború” néven híresült el. A módszer egyszerű volt: a szokásosnál akár százszor több számítógép próbált adatot lekérni az észt szerverektől, amelyek ettől megbénultak. – A hatalmas forgalom ellenére nem keletkeztek jelentős károk az észt internet infrastruktúrájában. A támadások után nem változtattunk a védelmi rendszerünkön, mert már előtte is dolgoztunk az internet biztonságának megteremtésén. A kibertámadások után egyszerűbb volt elmagyarázni a döntéshozóknak, miért is fontos foglalkozni a témával – mondta Pargmae. A legtöbb támadás a bankokat érte, de a lakosság mindennapjaira így sem gyakorolt érezhető hatást a támadás.

A CERT munkatársa szerint naponta előfordulnak internetes támadások, ám ezek többnyire egyszerű bűntények, pénzt próbálnak kicsalni a gyanútlan áldozatoktól. Hozzátette: azért a politikai támadások sem ritkák.