A liberális VVD és a kereszténydemokraták (CDA) törékeny szövetségét kívülről a bevándorlóés iszlámellenes nézeteiről ismert Geert Wilders Szabadságpártja (PVV) támogatja. A minimális kormánytöbbség miatt utóbbi számtalanszor tudja majd zsarolni partnereit.

Wilders – akit diszkriminációval és uszítással vádolnak, s akinek a pere tegnap folytatódott – volt a júniusi választások nagy győztese. Kiderült, hogy a hollandokat továbbra is jobban aggasztja a muszlim bevándorlók nagy tömege, mint a gazdasági válság hatásai. Hollandia 16 milliós lakosságának hat százaléka muszlim. A fejkendőben járó nők, a mecsetek megváltoztatták a németalföldi táj külsejét, az iskolákból kimaradó marokkói fiatalok és sokszor segélyeken élő szüleik rossz érzést keltenek a hollandokban. Ám a hagyományos politikai pártok nem foglalkoztak ezekkel az új félelmekkel. A PVV eleget tett e választói igénynek – miközben a hagyományos pártok még mindig nem tudnak mit kezdeni a Wilders-jelenséggel.

A kereszténydemokrata pártban például súlyos belső vitákat okozott, hogy áldásukat adják-e a Szabadságpárttal kötendő szövetségre. A kormánytöbbséget veszélyeztető két, Wildersszel szemben kritikus kereszténydemokrata képviselő egyike a párt szombati kongresszusán még azt hangoztatta: „egy megosztott országban nem szabad Wildersnek platformot adni, hogy onnan prédikáljon a gyűlöletről”. Ad Koppejan képviselő és társa végül „megadták” magukat, és belementek a partnerségbe, de közölték, hogy rajta tartják a szemüket a kormányon.

Szeptemberben Svédország is beállt azon európai országok sorába, ahol szélsőjobboldali pártok vannak a parlamentben. Az 1988-ban alakult bevándorlás- és idegenellenes, EU-szkeptikus Svéd Demokraták most először érték el a 4 százalékos parlamenti küszöböt. A választási kampány látszólag a gazdaság helyzetéről szólt, de a korábbinál nagyobb szerepet kapott a bevándorlás kérdése. A főként a déli városokban élő, munkanélküli fiatal férfiak körében népszerű Svéd Demokraták kilencven százalékkal csökkentenék a bevándorlás mértékét, a Svédországban tartózkodó külföldiek nek pedig „pénzzel támogatnák” a hazatérését.

Az ország lakosságának 13 százaléka született a határokon kívül. A bevándorlók több mint fele Európából érkezik, legnagyobb részük a szomszédos skandináv országokból. A párt vezetőjét azonban nem ők zavarják, hanem a muzulmán bevándorlók: Jimmie Akesson szerint ők „az országunkra leselkedő legnagyobb veszély a második világháború óta”.

A szeptemberi választáson a Fredrik Reinfeldt miniszterelnök vezette jobboldali koalíció győzött, ám két képviselő hiányzik a többséghez – így az ellenzéki baloldali csoportosulásnak és a Svéd Demokratáknak együttesen több szavazatuk van, mint a kormánykoalíciónak. Még a választások előtt kizárta Reinfeldt és Mona Sahlin, a baloldal vezetője is, hogy együttműködnének a Svéd Demokratákkal. De már a parlament megalakulásának napján kiderült: a két nagy politikai blokk nem tudja megakadályozni, hogy a Svéd Demokraták legyenek „a mérleg nyelve”. A parlament elnökének megválasztásakor ugyanis csak egy szocialista átszavazón és két hiányzón múlt, hogy Reinfeldt kormánya önállóan (a szélsőjobb támogatása nélkül) is keresztül tudta vinni az akaratát.

A népviseletbe öltözött Jimmie Akesson a Svéd Demokraták vezetője a barátnője társaságában