Utoljára akkor volt ekkora felhajtás a rocksztár körül, amikor hét éve egy vilniusi filmforgatáson halálra verte akkori barátnőjét, Marie Trintig nant színésznőt, a francia film egyik nagy ígéretét. Az énekes véletlen balesetről beszélt; állítása szerint féltékenységi jelenet közben pofon ütötte a nőt, aki egy fémradiátornak verte a fejét. Ezt a teóriát a litván bíróság nem fogadta el és Cantat-t emberölésért ítélték el nyolc évre.

A világszerte nagy port felvert ügy kapcsán Franciaország természetesen egyöntetűen foglalt állást – a sztár lemezei eltűntek a boltokból, dalait pedig sokáig bojkottálták a rádiók. A legkínosabban talán a francia baloldal érezte magát, mert a tragédia napjáig Cantat az ő emblematikus figurájuknak számított. Gyakran bukkant fel szereplőként olyan rendezvényeken, ahol a bevándorlók vagy a palesztinok mellett, netán a szélsőjobboldali Nemzeti Front ellen kellett letenni a garast. Éppen ezért a Cantat-imázsról lefolytatott akkori össztársadalmi moralizálásban az volt az egyik fő kérdés: a magát szelídnek, humanistának beállító énekes mindvégig „etette-e rajongóit”, vagy menetközben, a siker nyomán változott át szörnyeteggé.

Az évek múlásával mind kevesebb szó esett a napjait egy francia börtönben morzsolgató „bukott angyalról”. A Cantat-vita azonban szinte nyomban a feltételes szabadon bocsátás után feléledt. Egy újabb asszonyhalál miatt. Az áldozat ezúttal az énekes felesége Rády Krisztina műfordító volt. A párizsi Magyar Intézet egykori munkatársa a szabadulást követően visszafogadta férjét, majd idén januárban öngyilkosságot követett el. Környezete szerint az asszony nem bírta elviselni az állandó pszichikai terrort: sokan elítélték, amiért újra összekötötte életét Cantat-val, másrészt pedig az énekes csúnya dolgokat helyezett kilásba, ha a nő elhagyná őt.

Eljárás ugyan nem indult az ügyben Cantat ellen, de a felelősség firtatása nem maradt abba azóta sem. Sőt ez most újult erőre kapott, miután a rendőri felügyelet megszűnésével a napokban Cantat ismét színpadra állt.

A Bordeaux-környéki koncert nyomán a franciák egy pillanat alatt két táborra szakadtak. A vendégénekesi fellépés egyrészt bizonyította, hogy az egykori popsztárnak ma is sok rajongója van az országban. De még a nem Cantat-rajongók egy tetemes hányada is úgy vélekedik: az énekes már megbűnhődött tettéért, joga van visszatérni a társadalomba és a színpadra. Egyébként is a „művészt kell nézni, nem az embert”.

Ám a sajtóvisszhangokból ítélve láthatóan ők a kisebbség. A többség inkább fel van háborodva. Leginkább azért, mert a média „még publicitást is csinál egy ilyen embernek”. És hogy „Franciaországban mindent megbocsátanak a művészet nevében”. Ilyen ez a mai társadalom, amit Cantat mindig kritizált, ezek szerint okkal – írta az egyik lap. Különösen kiakadtak a 46 éves énekes felbukkanásán a feministák, akik szerint most újra bebizonyosodott, hogy Franciaország vérbeli macsóország, hiszen lám: most is egy olyan férfinak tapsol, aki halálra vert egy nőt.

Maga Cantat a vita közben arról ábrándozik, hogy hamarosan nemcsak vendégénekesként léphet pódiumra, hanem korábbi zenekara, a Noir Désir élén. A banda tehát sokak örömére, mások bánatára a jelek szerint hét év után újra öszszeáll.

Cantat, a művész