Legutóbb a 2007-ben elfogadott egyházi törvényre hivatkoztak, amely szerint Szlovákiában csak azok a vallási felekezetek tekinthetők törvényesnek, amelyeknek legalább húszezer regisztrált hívőjük van. – Jelenleg hivatalosan valamivel több mint ötezer muzulmán él Szlovákiában, többségük értelmiségi, akik különösebb gond nélkül illeszkedtek be az itteni munka- és lakóhelyi közösségekbe. Ugyanakkor egyre nehezebben viselik el azt, hogy Európában már csak ebben az országban nem gyakorolhatják kellő helyen a vallásukat. Remélhetően Pozsonynak olyan főpolgármestere és önkormányzata lesz, amely végre helyt ad jogos kérelmünknek – közölte megkeresésünkre az igazgató.

Több szlovákiai politológus szerint a lakosság többsége nem tud különbséget tenni az iszlám és a terroristák között, s ezért ellenzik a pozsonyi mecset vagy legalább a kulturális központ felépítését. A Sme múlt heti reprezentatív felmérése szerint a megkérdezettek 78 százaléka ezzel indokolta elutasító magatartását, amelyet a kereszténydemokrata (KDH) többségű pozsonyi önkormányzat eddig is figyelembe vett.

Megkeresésünkre Martin Poliacik, a liberális kormánypárti Szabadság és Szolidaritás (SaS) vezetőségi tagja elmondta, hogy támogatják a pozsonyi mecset felépítését, hiszen az egykori koronázóváros évszázadokon át a vallási türelmességéről volt híres. Nagy László érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy személy szerint támogatja a muszlimok kérelmét. – A Híd ugyan hivatalosan még nem foglalkozott ezzel az üggyel. Ennek ellenére biztosra veszem kollégáim igenlő válaszát, hiszen multikulturális világban élünk, amelynek szerves része a vallási sokszínűség is – szögezte le a Híd-Most egyik alelnöke.

Élesen elutasították amuszlimok kérését a szlovákiai történelmi egyházak képviselői. Pavol Delinga, a szlovákiai evangélikus egyház főfelügyelője szerint az ország keresztyén és keresztény hagyományokra épül, és semmi ok sincs ennek az értékrendnek a megváltoztatására. Jozef Kovácik, a Szlovákiai Római Katolikus Püspöki Konferencia szóvivője azt fejtegette, hogy ahol mecset van, azt a területet a mozlimok egyszer s mindenkorra a saját tulajdonuknak tekintik, habár erről hivatalosan nem beszélnek. Ráadásul több mozlim országban üldözik a keresztényeket, ezért sincs értelme a hamis szolidaritásnak, amelyből belátható időn belül súlyos gondok is keletkezhetnek – közölte.

Ismét Híd–MKP választási csata készül

Északi szomszédunknál tegnap éjfélig kellett leadni a jelölőlistákat a november végi helyhatósági választásokra, amelyeken főleg Dél-Szlovákiában a korábbihoz képest jóval többen indulnak. Ugyanis a legtöbb helyen a szövetkezés feltételeiről nem jutottak egyezségre a Magyar Koalíció Pártja és a Híd-Most helyi képviselői, ezért önálló listákat állítottak. Révkomáromban Bastrnák Tibor (Híd) jelenlegi polgármester egyik kihívója Stubendek László (MKP) lesz.

Sokan attól tartanak, hogy a szétszavazások miatt a nevető harmadik, a függetlenként induló Anton Marek lehet a befutó. Ilyen helyzet más dél-szlovákiai kisvárosban is előfordulhat, még a képviselőjelöltek esetében is. Ezt a veszélyt ismerték fel a nógrádi Füleken (Filakovo), ahol Estefán István polgármester jelöltségét mindkét politikai erő támogatja. – Elutasítjuk és elítéljük a közelmúltban divatossá vált, sértődöttségből táplálkozó politizálást, amely felgyorsíthatja a szlovákiai magyarság asszimilálódását és meggyengítheti helyi érdekképviseletüket is – hangsúlyozzák közös állásfoglalásukban a két helyi pártalapszervezet vezetői. (Sz. J. P.)