Gumimacival és Nyúl Pállal ünnepeltek
Aguardente (portugálul pálinka), butterfly (angolul lepke), cipőfűző, grattacielo (olaszul felhőkarcoló) – böngészem az európai nyelvek falán, ahová mindenki a kedvenc szavát írhatja fel. Szívesen meghallgatnám a cipőfűző vagy a pálinka történetét, de ez már túlmutat a nyelvi sokszínűségen.
Sokszínű és jókedvű hely az európai nyelvi koktélbár, amelyet Budapesten rendeztek, a nyelvek európai napja alkalmából. Angolul szólít meg egy fiatalember, és kérdezi, nincs-e kedvem angol nyelvtörőket olvasni. De van. Miután az egyiket háromszor is sikerül végigmondanom, bepecsétel az európai nyelvi útlevelembe (a sorsoláson mégsem nyerek nyelvtanfolyamot vagy repülőjegyet). S mivel nemcsak nyelvileg, hanem marketingben is profi, a kezembe nyomja a British Councilt népszerűsítő füzetet.
Alig lehet odaférni a Gödör Klubban a kulturális intézetek asztalaihoz (az intézetek európai hálózata, az EUNIC és az Európai Bizottság szervezték a nyelvi koktélbárt). Újabb pecsétet szerzek az észteknél, miután összepárosítom a finnugor nyelvből származó magyar szavakat (kéz, hal, fa, vaj, lúd stb.) az észt eredetiekkel. Megiszom egy ingyenes európai koktélt –úgy látszik, a megszorítások ide még nem gyűrűztek be –, dán zászlóval díszített bodzaszörp formájában. Aztán jöhet a portugál asztal, ahol nemcsak portugál és brazil hírességek neveit kell a fotókhoz társítani, de kiderül az is, mit jelentenek a nevek. Nyúl Pál könyveit talán kevesen olvasták, de Paulo Coelho műveit annál többen; és mit szóljon a Madredeus együttes énekesnője, Teresa Salgueiro, akit magyarul Fűzfa Teréziának hívnának?
Kiválóan megél a nyelvi káoszból az Európai Bizottság fordítási főigazgatósága, naná, hogy képviselteti magát a többnyelvűség ünnepén. Nagy sikert arat az itteni feladvány: tizenkét dalrészletet kell meghallgatni, és közben (a három válaszból a megfelelőt bekarikázva) kitalálni, hogy milyen nyelven szólnak. De van ám bábeli zűrzavar idehaza is. A Többnyelvűségi Kutatóközpont szövegrészleteket rak a játékos kedvűek elé, hátha rájönnek, a tizennégy magyarországi kisebbségi nyelv közül melyiken íródtak.
A legmaradandóbb élményt azonban a tizenötödik (tavaly bejegyzett) kisebbségi nyelv nyújtja. Miközben a D. Tóth Kriszta híradós által vezetett –igen kínosra sikeredett – panelbeszélgetést követem, feltűnik, hogy a terem sarkában egy ifjú hölgy jelnyelven közvetíti a hallottakat. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (SINOSZ) hála, az európai nyelvi koktélbár még több ember előtt megnyílt.
Értem én, hogy kellettek a „húzónevek”, és a házigazda-koktélmester Hajós András időnként legalább mosolyt csal a vendégek arcára. Gyurta Dániel világbajnok úszó viszont láthatóan feszeng a nyelvtanulásról tartott csevegés meghívottjaként. A milyen nyelveken beszélsz kérdésre azt feleli: angolul és olaszul, mire D. Tóth Kriszta fülig érő mosollyal hozzáfűzi: „És természetesen magyarul, úgyhogy az három.” A hallgatóság folyamatosan apad, így egyre kevesebben tudják meg, hogy az oroszt anno politikai okokból tanították, hogy nyelvtudás terén rossz a helyzet, de azért javul, és hogy ma már egy nyelv nem elég.
Nahát.
De a lényeg, hogy a koktélbárban békésen együtt üldögélnek EU-tagok és nem uniós országok (például Svájc), sőt európaiak és Európán kívüliek (Izrael). Itt mindenki megérti egymást – szó szerint. A németek is vannak olyan előzékenyek, hogy a magyar közönség számára ismerős szavakat pakolnak az asztalra. Gletscher, Rezept, tanzen, Matratze…
A Gödör Klubban legalább egy délután erejéig beköszönt az európai béke.
Eurómilliókat fial a tudás
Becslések szerint az európai kis- és középvállalkozások 11 százaléka veszít el megbízásokat a nyelvtudás hiánya miatt. Az elszalasztott lehetőségek eurómilliókban mérhető bevételkiesést okoznak, és munkahelyeket sodorhatnak veszélybe. A nyelvek európai napja – amelyet az idén szeptember 26-án, illetve az ezt követő napokban rendeztek meg – a nyelvek gazdasági életben betöltött szerepére helyezi a hangsúlyt.
Az EU a maga 23 hivatalos, valamint negyvennél is több regionális és kisebbségi nyelvével egyedülálló nyelvi gazdagságú közösséget alkot. E sokszínűség ünnepeként hívták életre 2001-ben a nyelvek európai napját.
A többnyelvűség és a gazdaság kapcsolatáról rendezett konferenciát az Európai Bizottság Brüsszelben, európai vállalkozók részvételével. Szóba került például, hogyan vált a finn Golla cég kis műhelyből több mint száz országban értékesítő, mobiltelefonokhoz, laptopokhoz és más eszközökhöz tokokat gyártó vállalattá. Franz Huber vállalkozó elmondta, hogy a térképek kiadásával foglalkozó családi vállalkozása – a munkatársak nyelvismerete segítségével – miként terjeszkedhetett Németországtól Kínáig. A kozmetikumokat gyártó lett Stenders cég bemutatta, hogyan járult hozzá a nyelvtudás ahhoz, hogy a cég nyereségének 85 százaléka ma már az exportból származik. (Forrás: Európai Bizottság)
