Belpolitikai válság nehezíti a szerb–koszovói párbeszédet
Eközben belpolitikai vihar söpört át Koszovón, miután az államfő a héten lemondott. Fatmir Sejdiu azután távozott a jórészt ceremoniális posztról, hogy az alkotmánybíróság megállapította, súlyosan megsérti az alaptörvényt azzal, hogy egyszerre tölti be az ország államfői és pártja, a Koszovói Demokratikus Liga (LDK) elnöki posztját. Sejdiu azzal érvelt, hogy bár ő az LDK vezetője, valójában nem végez munkát a pártban. Az alkotmánybíróság ezt másképp ítélte meg. Az 58 éves Sejdiu 2006 februárjában lett államelnök, a koszovói ügyet hosszú évek óta képviselő Ibrahim Rugova halála után.
Sejdiu lemondása késleltetheti a Szerbiával folytatandó, októberre tervezett tárgyalásokat. Belgrád, feladva korábbi álláspontját, a múlt hónapban beleegyezett, hogy az EU vezetésével tárgyalásokat folytasson a szakadár Koszovóval –amelyet továbbra sem ismer el – az együttélés praktikus ügyeiről. Ilyen például a főleg szerbek lakta Észak-Koszovó igazgatásának megoldása, a koszovói áruk Szerbián való átengedése és annak engedélyezése, hogy a Pristinába tartó repülők átrepüljenek a szerb légtéren. A pristinai parlament kétharmados többséggel választ majd elnököt. Az államfői posztot ideiglenesen a törvényhozás elnöke, Jakup Krasniqi tölti be.
Az alkotmánybíróság döntése ellenére Sejdiu lemondása váratlan volt. Elképzelhető, hogy a politikus azért nem ragaszkodott az államfői székhez, mert inkább a kormányfőibe szeretne átülni. Koszovóban jövőre választások lesznek, és Sejdiu esélyei komolyan megnőttek, miután júliusban a háborús bűnökkel foglalkozó Nemzetközi Törvényszék utasítására váratlanul újra letartóztatták a jelenlegi kormányfő legkomolyabb kihívójának számító Ramush Haradinajt. A volt gerillavezér 2008-ban már tisztázta magát Hágában, ám a bíróság szerint akkor az ellene valló tanúkat megfélemlítették.
Megfigyelők attól tartanak, hogy az új elnök megválasztása koalíciós feszültségekhez vezethet az LDK és a kormányfő, Hashim Thaci vezette Koszovói Demokratikus Párt (PDK) között. A koalíciós megállapodás szerint míg a PDK adja a miniszterelnököt, addig az LDK soraiból választanak elnököt. Ám előfordulhat, hogy Thaci megpróbálja az államfői posztot is PDK-s politikussal betölteni. A két párt között eddig is komoly politikai feszültségek voltak. Ha a viszony elmérgesedik és a koalíció felbomlik, előre hozott választást kell kiírni Koszovóban – az pedig bizonyosan késlelteti a szerb–koszovói tárgyalásokat, ami sem a fiatal államnak, sem az EU-tagságot megcélzó Szerbiának nem jó.
A magyarok maradnak
Szlovákia és Csehország visszavonja katonáit a koszovói KFOR-misszióból – jelentette be korábban a szlovák miniszterelnök, illetve a cseh védelmi miniszter. Alexandr Vondra cseh védelmi miniszter bejelentette: Csehország a Koszovóból kivont katonákat Afganisztánba küldi. Koszovóban jelenleg 240 magyar katona is szolgál különböző beosztásokban. A honvédelmi minisztérium (HM) úgy tájékoztatta lapunkat: a Magyar Köztársaság számára kiemelten fontos a Balkán stabilitása, a Koszovóban állomásozó katonai kontingens mandátummal rendelkezik, létszámcsökkentést jelenleg nem tervez a HM. Jelenleg 10 ezer katona szolgál a KFOR-ban, de a NATO a kontingens számát még 2010-ben 5000-re szeretné csökkenteni. (Z. E.)
