Hazánkat Kövér László betegsége miatt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke képviselte, aki kiemelte, hogy Magyarországon számos romaszervezet nem nézi tétlenül a kialakult helyzetet, hanem a kormány és a művelődési intézmények partnereként járul hozzá az évszázados problémák enyhítéséhez. – Nálunk a romák nemcsak adományokat, segítséget várnak, hanem maguk is aktívan állnak hozzá a problémák megoldásához – mutatott rá az alelnök. Szólt azokról a művelődési és oktatási projektekről is, amelyek a roma származású polgárok szakképzettségének megszerzését segítik elő.

A vendéglátó Richard Sulík szerint a négy ország közül Szlovákiában a legsúlyosabb a helyzet, mert mértékadó becslések alapján a lakosság legalább nyolc százaléka roma, s a jelentős uniós és hazai forrásokat felemésztő próbálkozások eddig jórészt megrekedtek a hangzatos fogadkozásoknál.

Részletesen ismertette az úgynevezett e-pay kártyák bevezetésével kapcsolatos elképzeléseket. A szlovák kabinet terve szerint a szociális segélyben részesülő polgárok ilyen eszközt kapnának, amellyel csak fizetni tudnak, de készpénzhez nem juthatnak. A segélyből levonnák az adott polgár vagy a család rezsiköltségeit, s a megmaradt összegből vásárolhatnának meghatározott árut. A szlovák házelnök mindezt nem tartja megkülönböztetésnek, mert a segélyeket az állam folyósítja az adófizetők pénzéből, ezért lehet feltételekhez is kötni a felhasználásukat. Miroslava Nemcová cseh házelnök kifejtette: a Franciaországban letelepedett romák kitoloncolása is azt igazolja, hogy a nyugati országok sem tudnak célravezető megoldásokat az egyre aggasztóbb jelenségek orvoslására. Mieczyslaw Augustyn lengyel szenátor azt hangoztatta, hogy bármilyen szegregáció zsákutca, mert csak a lokális partnerség és a helyi romákat is aktivizáló szövetségek révén lehet fokozatos előrelépésre számítani.

Roma család a szlovákiai Osztrópatakon. Kötöttebb szabályok a segélyekre