Adóreform Szlovákiában: áldás és átok
Füle Erzsébet somorjai cége csaknem száz kis- és középvállalkozó kettős könyvelését végzi. – Ügyfeleim leginkább iparosok és kisvállalkozók. Közülük csaknem a fele veszített az adóreformmal. Ugyanis az éves tiszta bevételük addig és azután sem haladta meg a 90 ezer koronát (2005-ös árfolyamon hozzávetőleg 540 ezer forint). Ebből 2004-ig 15 százalékos jövedelemadót fizettek, azután pedig már néggyel többet. Drágult a megélhetés, többen emiatt visszaadták az iparengedélyt, aztán vagy munkanélküliek lettek, vagy alkalmazottak. Az egyikük villanyszerelőként vállalkozott, aztán a Peugeot–Citroën nagyszombati gyárában talált munkát és jobb megélhetést. A másik volt ügyfelem Pozsonyban, a Volkswagennél helyezkedett el. Sokan viszont munkanélküliek, ám gyakran találnak alkalmi munkát Ausztriában – tájékoztat.
– Férjemmel főként az élelmiszerek drágulását éreztük meg – emlékszik vissza Kovács Erzsébet csallóközi pedagógus. Gyermekük éppen akkor érte el azt az életkort, amikor megszűnt a családi pótlék és az adókedvezmény. Kettejük havi bevétele a megemelkedett adó miatt két ezressel csökkent, míg a tej és a kenyér ára megduplázódott. – Jómagam angol szakosként, a férjem matematikusként külön órákkal egészíti ki bevételünket, hogy a családi ház korszerűsítésére felvett jelzáloghitelt is fizetni tudjuk, s azért rendesen étkezhessünk – mesélte. Roth Rea reklámgrafikus, miként a férje. Bérlakásban élnek Dunaszerdahelyen, három kiskorú gyermekkel. – Ha sok megrendelésünk van, akkor örülünk a tizenkilenc százalékos kulcsnak, de nincs minden hónapban ilyen szerencsénk. Ezért inkább a helyzet fonákját érzékeljük. Szlovákia az uniós szégyentáblára kerülhetne az élelmiszerekre és a gyermekruházatra is kivetett tizenkilenc százalékos forgalmi adóval. Görögországban azért is tüntetnek, mert ott nyolcról tizenegy százalékra emelték az alapvető élelmiszerek áfáját, ami nálunk már évek óta tizenkilenc, jövőre pedig húsz százalék lesz! Nagy-Britanniában pedig a kenyér, a tej és a gyermekruházat forgalmi adója nulla! Hát ennyit a nagyfene reformokról – sóhajtja.
Ostoros János harmincnégy éves közgazdász. Évekig az egyik multi besztercebányai igazgatóságán dolgozott termékmenedzserként. Tavaly elbocsátották. Két hónapja egy kassai cég üzletkötője, de vállalkozóként. Keresete ötszáz eurós fixből és a prémiumból áll öszsze. – Évekig az adóreformnak köszönhetően jóval többet vittem haza, mint 2004 előtt. Ám most jóval kevesebb a bevételem, ráadásul a kormány intézkedései nyomán jövőre két kisgyermekünk után csak fejenként 190 eurót kapunk az eddigi 256 helyett – avat be gondjaiba. De van, aki most is örül a reformnak. „Aki többet keres, az jobban jár és nem kell adócsalásokon törnie a fejét. Vége a komcsi egyenlősdiségnek és a hamis szolidaritásnak!” – emeli meg a hangját Armand Wollner pozsonyi vállalkozó. A nagykereskedelmi cég tulajdonosa szerint a rászorulókat nem adókkal, hanem szociális segélyekkel és jótékonysággal kell támogatni. – Robert Fico szemfényvesztésként több kedvezményt megvont a tehetősebbektől. Akinek a havi bevétele 2655 eurónál magasabb, az semmit sem vonhat le az adóalapból. Oké, legyen. De a magas áfa engem is dühít. Amióta eurónk van, még jobban összevethetők ausztriai árak az itteniekel. Ezért hetente Hainburgba járok bevásárolni és tankolni, minden olcsóbb. Tavaly Andorrában jártam, ott az áfa nulla. Két karton whiskyt vettem, s meg is térült az út. A Rolexet is jutányos áron vettem. Idén is megyek, addig pedig dicsérem az egykulcsos adót, az uniót és Schengent.
Meglepő eredményt hozott az MVK közvélemény-kutató intézet 2005 májusában elvégzett reprezentatív felmérése: eszerint az egykulcsos adórendszer bevezetése óta a szlovákiai polgárok 30 százalékának kevesebb pénze maradt, mint másfél évvel korábban, 40 százalékuk pedig úgy érezte, hogy az elkölthető jövedelme nem változott. Mindössze 7 százalékuk közölte, hogy nőtt a tiszta bevétele.
Mindez azzal magyarázható, hogy az élelmiszerek általános forgalmi adója hatról ugyancsak tizenkilenc százalékra emelkedett, ami az árak meglódulásában is megnyilvánult – mutat rá Lubomír Faltan szociológus.
Együttes ülésen tekintette át tegnap Pozsonyban a magyar, illetve a szlovákiai parlament nemrég újjáalakult külügyi bizottsága a szomszédkapcsolatok időszerű kérdéseit. Balla Mihály, a budapesti testület elnöke az újságíróknak elmondta: a magyar fél hangsúlyosan kérte, hogy a módosított szlovák nyelvtörvényből kerüljön ki a pénzbírság lehetősége. Szlovák partnere a tanácskozást követően pedig azt hangoztatta, hogy találkozásaik hozzájárulhatnak a „kissé befagyott szlovák–magyar viszony javításához”.
Frantisek Sebej közölte azt is, hogy a szlovák állampolgárságról, illetve a magyar állampolgárság megszerzésén könnyítő magyarországi törvény megítélésében továbbra is eltérőek az álláspontok, de belátható időn belül ezekre a vitás kérdésekre is találnak mindkét fél számára elfogadható megoldásokat. (Pozsonyi tudósítónktól)
