„Magyar génlobbi” Brüsszelben?
A génkezelt növények melletti lobbizással vádolják Brüsszelben Bánáti Diánát, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) elnökét – írta szerdán a Libération. A lap – és az ott leírt állásponthoz utólag csatlakozó Greenpeace – szerint a magyar szakember az önéletrajzából kihagyta, hogy milyen fontos munkát végzett korábban egy, a GMO-ipar érdekeit képviselő szervezetben, és az általa vezetett EFSA meglehetősen nagyvonalú engedélyezési politikát követ a génkezelt növények európai importjával és termesztésével kapcsolatban.
A francia újságnak José Bové, a Zöldek francia európai parlamenti képviselője nyilatkozott, botrányos érdekkonfliktusnak nevezve a történteket. Szerinte a magyar vezető önéletrajzában kisebbítette az International Life Sciences Institute (ILSI) nevű „lobbiszervezetben” korábban végzett tevékenységét, titokban tartva, hogy az európai részleg igazgatótanácsában dolgozott. Bové Bánáti azonnali lemondását követelte. Ugyanezt sürgeti a Greenpeace is. Lapunkhoz eljuttatott közleményükben azt írják: az EFSA az egyetlen szerv, amely szakvéleményt ad az Európai Bizottság számára a génmanipulált növények engedélyezéséről, és a hivatal eddig minden kérelemnek zöld utat adott (leszámítva azokat, amelyeket a gyártók maguk vontak vissza).
Bánáti lapunknak nyilatkozva először is cáfolta, hogy az ILSI-ben végzett tevékenysége ne szerepelt volna az ún. érdekeltségi nyilatkozatában: ezt ellenőrizhető, ha valaki megnézi a dokumentum korábbi verzióit. Bánáti úgy véli, a Liberation-cikk többi része az EFSA tevékenységének teljes félreértésén, alapvető ismerethiányon alapul. Ő maga a független – tehát az Európai Bizottság egyetlen főigazgatósága (DG) alá sem tartozó – hivatal igazgatótanácsát (management board) vezeti, és a testület semmilyen formában nem szól bele az EFSA tíz tudományos paneljének szakmai munkájába. (Az itthon a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet vezetőjeként dolgozó szakember elmondta: róla a szakmában közismert, hogy kutatóként meglehetősen óvatosan viszonyul a génkezelt növényekhez.) A hivatal a cégek által beadott vizsgálati dokumentumok, illetve a vonatkozó szakirodalom alapján tudományos kockázatbecslési tevékenységet végez, a konkrét döntések mindig az EU megfelelő testületeiben – leggyakrabban a miniszterek tanácsában – születnek.
Az EFSA tevékenységét sokan kifogásolják, mert a szervezet nem végeztet önálló vizsgálatokat. A valóban független, megbízható kontrollvizsgálatok száma viszont nagyon kicsi, főként azért, mert a GMO-val foglalkozó cégek nem adnak hozzá alapanyagot, vagyis génkezelt vetőmagot. Így viszont a vállalati kutatási jelentések és a szakirodalmi adatok összevetéséből sem dönthető el egyértelműen, hogy egy-egy új növény valóban kockázatos-e.
