Vollebaek törölné a pénzbírságot a szlovák államnyelvtörvényből
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa Rudolf Chmel kormányalelnöknek és Daniel Krajcer kulturális miniszternek is hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint teljesen el kellene törölni a pénzbírságot a tavaly elfogadott szlovák államnyelvtörvény jövő hónapra tervezett módosítása során.
– Pozitívumként értékelem a tervezett változásokat, különösen azt, hogy a jogszabály már nem avatkozik be a magánéletbe, tehát a polgárokat nem bünteti anyanyelvük használata miatt. Ugyanakkor az anyagi szankciók semmilyen vonatkozásban nem kívánatosak, mert nem segítik elő a nemzetek közötti megértést és az összetartó társadalom kialakulását – nyilatkozta Vollebaek a találkozók után. Hozátette: a módosított jogszabálytervezet angol fordítását csupán tegnap kapta meg, ezért a végleges és részletes álláspontját csak a dokumentum áttanulmányozása után közli.
A szlovák politikusok tegnap arról biztosították az EBESZ főbiztosát, hogy ajánlásait fi gyelembe veszik a pozsonyi parlament októberi ülésén, amikor az államnyelvtörvény módosítása napirendre kerül. A diplomata elismerően szólt arról is, hogy a tervezett törvénymódosításra a magyar kormány kedvezően reagált, és ezzel remélhetőleg hozzájárul a két szomszédország közötti kapcsolatok javulásához.
Knut Vollebaek találkozott Bugár Bélával, a pozsonyi képviselőház alelnökével is, aki szerint legjobb lenne a teljes jogszabályt vagy legalább a pénzbírságról rendelkező cikkelyt törölni. Az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa megkapta a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának állásfoglalását is, amelyben a huszonöt civil szervezetet tömörítő testület rámutat: a törvény szigora néhány esetben ugyan árnyalatnyit enyhül, de alapjaiban nem módosul. A kisebbségek nyelvhasználatát továbbra is hátrányosan érinti, és félreértelmezésekre adhat lehetőséget. Továbbra is tilt, büntet és félelmet kelt – vélekednek az elemzők.
Maradhatnak a kétnyelvű földrajzi nevek
A kassai székhelyű szlovákiai alkotmánybíróság szerdai döntése alapján nem sérti az alaptörvényt, ha a szlovákiai nemzetiségi iskolákban használt tankönyvekben kétnyelvűen, elsőként a nemzeti kisebbségiek anyanyelvén tüntetik fel az általuk használt földrajzi neveket. Ezzel elutasították a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) parlamenti képviselőinek, valamint a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Néppárt (LS-HZD) több tagjának közös beadványát, amelyben azt kérték a taláros testülettől, hogy a jelenlegi gyakorlatot nyilvánítsa alkotmánysértőnek, „különben a Trianon előtti állapotokhoz térünk vissza, amikor a szlovákiai helységneveket elmagyarosították.” (Sz. J. P.)