Európa utcára vonul
Kirúgták, kirúgták, kirúgták a főnököt – énekelte egy megkönnyebbült munkavállaló a spanyol UGT szakszervezet meghökkentő videoklippjében. Az asszonynak végül megesik a szíve a búsan csomagoló férfin, és azt ajánlja neki: keresse fel a szakszervezet ügyvédét. Csak együtt vagyunk erősek! – idézik a mozgalom jelmondatát.
A videóval az UGT a tegnapi általános sztrájkra buzdította a spanyol munkavállalókat, de csak részleges sikerrel: a spanyol demokrácia hetedik, Zapatero szocialista kormányának első általános sztrájkja lelassította, de nem bénította meg Spanyolországot. A részvételt a szakszervezet 70 százalékosra (tízmillió főre) becsülte, de a leállások főleg az ipart (az autógyárakat és az építőipart) érintették, míg az üzletek és szolgáltatások többsége működött – írták a spanyol lapok. Még a királyi család sem dolgozott. Madridban kisebb-nagyobb kihagyással, de közlekedett a metró is, ám az autóbuszokat rendre feltartóztatta az utcákon hömpölygő, zászlóval és transzparensekkel felvonuló tömeg.
– Semmi értelme a sztrájknak, a szakszervezetek nem védik meg az embereket, legfeljebb a saját állásaikat és fizetésüket – sommázta a Reutersnek egy madridi fiatalasszony. Mások viszont úgy vélik, hogy az emberek egyre kiszolgáltatottabbak, muszáj néha hallatni a hangjukat.
A sztrájkot nem véletlenül időzítették szerdára: Zapatero kormánya csütörtökön fogadtatja el a parlamenttel a jövő évi költségvetést, amelynek egyik célja, hogy az idei horribilis, 11 százalékos deficitet hatra mérsékelje. Ennek érdekében már nyáron bejelentették, hogy öt százalékkal csökkentik a közszféra bérét, befagyasztják a nyugdíjakat, és fokozatosan 65 évről 67-re emelik a nyugdíjkorhatárt. Eltörlik a gyerekszületéskor járó babacsekket, és különadót vetnek ki a magas jövedelmekre.
Ám a szakszervezetek főként a munkaerő-piaci szabályok megváltoztatását ellenzik. Ezek szerint a jövőben könnyebb lesz elbocsátani a munkavállalókat, kevesebb végkielégítés jár: ettől azt remélik, hogy ha nincsenek „bebetonozott” munkavállalók, akkor a cégek könnyebben is vesznek fel új munkaerőt.
Az állástalanság évek óta a spanyol gazdaság tipikus betegsége: a legjobb időszakban is csak tíz százalékra sikerült mérsékelni, most viszont ennek a duplája. A fiatalok körében egyenesen tragikus a kép: a 25 éven aluliak 40 százaléka állástalan, és 30 alatt is kevés a fix munkahellyel rendelkezők száma. Az El Paísnak nyilatkozó 28 éves María López például építész, de még sosem volt „rendes” munkahelye. Álvállalkozóként, félig feketén foglalkoztatják, egyik projekttől a másikig él. A 24 éves Rocíot több diplomával nem veszik fel sehova, mert túlképzett: most kozmetikázza az önéletrajzát, hogy legalább pincérnek vagy asszisztensnek jó legyen. Ha ez sem, akkor talán heti 60 euróért felveszi egy brit család au-pairnek. A bizonytalanság rányomja a bélyegét egy teljes generációra – írja a madrid lap.
