A parlamenti vitát egész nap egyenesben követő Olaszország estére tudta meg, hogy megmarad a kormány. A római kormánynak papíron biztosított volt a többsége: a Berlusconit szeptember elején még diktátornak nevező Fini előre megmondta, hogy szakadár frakciója megszavazza a bizalmat. A kormánypártból nyáron kizárt házelnök ugyanakkor bejelentette, új pártot alapít. Pedig 2009 tavaszán számolta fel az általa a kormányerő Szabadság Népébe (Pdl) olvasztott korábbi pártját. A legutóbbi közvéleménykutatások szerint az Északi Ligát kivéve minden párt gyengült. Egy előre hozott választáson a szavazók többsége távol maradna az urnáktól. Erre figyelmeztetett Berlusconi, aki nem akart kockáztatni: ellenzéki gyanú szerint egyenként vásárolta meg a függetlenek voksát.

A 2013-ig tartó folytatást felvázoló, sokszor megtapsolt és kifütyült beszédében Berlusconi a gazdag észak és a szegény dél közötti különbség felszámolását biztosító adóföderalizmus bevezetését sürgette és, hogy a legmagasabb állami méltóságok mentelmi jogot kapjanak az igazságügyet politikai fegyverként alkalmazó ügyészségekkel szemben. Azt is bejelentette, hogy decemberre elkészül a szicíliai függőhíd végleges terve.

A nemmel szavazó ellenzék azt kérdezte, hogy a mandátuma két és fél éve alatt magának már negyvenedszerre bizalmat szavazott kormány meddig húzza még a vergődést, ha Berlusconi Fini nélkül, az Északi Liga vezérével, Umberto Bossival folytatja. „Kudarcot vallott a Berlusconi által kikényszerített bipolarizmus. Nemcsak a balközépen lévő Romano Prodi, de a jobbközépen álló Berlusconi sem tudott magának többséget biztosítani” – fogalmazott a Demokraták (Pd) elnöke, Rosy Bindi.

„Semmi nem tart örökké” –mondta a szavazás előtt Bossi. Tegnap bebizonyosodott, hogy az olasz jobbközépnek a Berlusconi–Fini-vitákkal elindult belső átalakulása feltartóztathatatlan, és a 74 éves Berlusconi utódja nem a centrumban, hanem a szélsőséges Ligában keresendő.

Az olasz kormányfő a parlamenti vita közben