Angela Merkel (CDU) és munkaügyi minisztere, Ursula von der Leyen viszont igazságosnak minősítik a döntést. Utóbbi szerint ha a kormány jobban emelte volna a segélyt, azzal a munkavállalóktól, különösen pedig az alacsony keresetűektől vonta volna meg a pénzt, elvégre az ő adóikból finanszírozzák a jóléti rendszert. A statisztikai hivatal legutóbb 2003-ban összesítette, mennyi pénz kell a megélhetéshez Németországban. Az idén ezt módosították: egyrészt kikerült belőle a dohány és az alkohol (havi 18 euró), mint ami nem tartozik a feltétlenül szükséges dolgok közé, de hozzátették az internet-hozzáférést és az orvosi vizitdíjat.

Von der Leyen meghökkenéssel tapasztalta, hogy az új számítás szerint a gyerekek után járó segély a korábbinál alacsonyabb lett volna, de ezt a kormány nem érvényesítette, így a gyerekek után járó pénz marad 287 euró. Külön keretet biztosítanak az szegény gyerekek oktatására, óvodai-iskolai étkeztetésére, különóráira.

A német munkanélküliek persze nem ennyi pénzből élnek. A családok a segély mellett kapnak lakhatási támogatást is, így a számítások szerint egy két munkanélküliből álló, kétgyermekes család a segélyekből körülbelül annyi pénzből gazdálkodhat, mint egy alacsony fizetésért teljes munkaidőben dolgozó, két gyerekét egyedül nevelő anya.

A munkanélküli-segély öszszegének változtatása kényes kérdés Németországban. Radikális megnyirbálása még a Schrö der-kormány nevéhez fűződik: amikor az akár évtizedeken át járó kényelmes járadékot megkurtították és két év után minimális szintre csökkentette, napirenden voltak az utcai tiltakozások. Ezzel kezdődött az SPD támogatásvesztése és a rivális Baloldali Párt megerősödése Németországban. Gerhard Schröder (miképp kereszténydemokrata utóda, Angela Merkel is) abból indult ki, hogy az embereket ösztönözni kell a mun kakeresésre. Az állástalanok száma valóban csökkent, ám a Hartz-IV-nek keresztelt segélyre (gyerekekkel, idősekkel együtt) még mindig 6,8 millióan jogosultak, és többségük képzettség híján nem tud elhelyezkedni. Eközben a német iparban csaknem 400 ezer betöltetlen állás van, amire jól képzett embereket várnának, hiába.

A német lapok felhívják a figyelmet arra is, hogy az egykor drága Németországban valóságos „minimálbéres” iparágak jöttek létre, bár hivatalosan nincs is minimálbér. Vannak úgynevezett 1 euró órabérű állások, és dolgoznak emberek havi 400 euróért is. Sokak szerint érdemes arra is emlékeztetni, hogy a német kormány tavaly milliárdokkal konszolidálta a bankokat. A baloldali pártok ebből profitálhatnának is, ám az Enmid közvélemény-kutató felmérése szerint a németek 70 százaléka a kormánnyal ért egyet– sőt úgy véli, a segély öteurós növelésére sincs szükség.