Válság idején családbarátnak lenni nem is olyan népszerű. Miközben az Európai Parlament nőjogi bizottságában egyesek azon örvendeztek, milyen jó lesz a kismamáknak még többet nyújtani, mások arra figyelmeztettek: az új szabályozás inkább elveszi a munkaadók kedvét a fiatal nők alkalmazásától. A megosztottságot mutatja, hogy végül csak szűk többséggel sikerült jóváhagyni a szülési szabadság felemelését EU-szerte 20 hétre, teljes fizetéssel. Ez még az eredeti – az Európai Bizottság által beterjesztett – javaslatot is felülírta, amely csupán 18 hetet ajánlott, minimum a betegszabadságnál járó pénzzel.

Azonnal össztűz alá került a kezdeményezés. A nőjogi bizottságban elfogadott ötlet el sem jutott az Európai Parlament plenáris üléséig, a márciusra meghirdetett voksolást lefújták. Ehelyett (konzervatív képviselők nyomására) hatástanulmányt rendeltek, hogy kiderüljön, mekkora terhet róna a tagállamok recsegő-ropogó költségvetéseire a még nagyvonalúbb szülési szabadság. A tanulmányt a napokban hozták nyilvánosságra, az EP-plenáris valószínűleg októberben mond ítéletet.

Megkongatta a vészharangot több tagország is, élükön persze Nagy-Britanniával. A brit kereskedelmi kamara szerint az uniós nagylelkűség évente 2,5 milliárd fonttal (800 milliárd forinttal) növelné a vállalatok kiadásait a szigetországban. „Az Európai Parlament javaslata teljességgel elfogadhatatlan, amikor a kormányok az egész EU-ban költségvetési hiányokkal és a recesszió utóhatásaival küszködnek” – közölte Kieran O’Keeffe, a kamara szakértője. Másként látja a dolgot a szülőket támogató jótékonysági szervezet, a National Childbirth Trust vezetője, Belinda Phipps: „A csecsemőkből lesz a jövő lakossága, nem hagyhatjuk tehát, hogy átmeneti pénzügyi válság befolyásolja a családpolitikát”.

Nem sok fogódzót kínál az EP által megrendelt hatástanulmány, amely (tíz tagállam, köztük Magyarország) megvizsgálása után arra a következtetésre jut: a fizetett szülési szabadság kiterjesztésének ára országonként változó. Merthogy ma nemcsak a szabadság időtartama, hanem a finanszírozásának módja is más és más (fizethet kizárólag az állam, vagy valamilyen arányban megoszthatja a költségeket a munkaadókkal és a munkavállalókkal). A magyarországi törvény például 24 hét szülési szabadságot ír elő, ezalatt a fizetés legalább hetven százaléka jár – az új EU-jogszabály ezt az arányt emelné fel száz százalékra. És, nem mellesleg, legalább két hetet az apáknak is adna, teljes fizetéssel.

„A szülési szabadság a nemzeti kormányok ügye” – mondta ki a lényeget Marina Yannakoudakis brit konzervatív EP-képviselőnő, előszedve a „nehogy már Brüsszel ebbe is beleszóljon” örökzöld érvet. Abban amúgy biztos lehet, hogy a tagállamoknak lesz egy-két szavuk a tervezethez. Ha az Európai Parlament októberben rá is bólint a szövegre, ezt a fő döntéshozó szerv, a (kormányok képviselőiből álló) tanács jó esélylyel módosítja, és akkor mehet vissza második olvasatban a parlament elé. A végén talán az anyja sem ismer majd rá.

Licia Ronzulli olasz képviselőnő szavaz az Európai Parlamentben. Dolgozni vagy gyermeket nevelni?