A kormányfő hozzáfűzte: annak ellenére, hogy a palesztinok azzal fenyegetőznek, hogy kivonulnak a közvetlen izraeli–palesztin béketárgyalásokról, ő személy szerint nem óhajtja meghosszabbítani a moratóriumot. Miközben a színfalak mögött amerikai közvetítéssel még alkudoznak egy esetleges kompromisszumról, zsidó telepesek lázasan készülnek arra, hogy a moratórium lejárta után folytassák az építkezéseket. Kétezer lakás bír engedéllyel Ciszjordániában, a telepesek szerint az építkezéseket akár már ma hajnalban megkezdik. Netanjahu pártja, a Likud tervei szerint a telepbővítéseket szimbolikusan egy óvoda alapkövének elhelyezésével folytatnák.

Eközben úgy tűnik, Mahmud Abbasz, a Palesztin Hatóság elnöke kivár. Közlése szerint az Arab Liga az ő kérésére október elején ülést tart, és megvitatják, folytatható-e a párbeszéd Izraellel. A Fatah és a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezető grémiumai is összeülnek, hogy az izraeli kormány végleges döntése nyomán – legyen az kedvező vagy nem, szóljon az a moratórium meghosszabbításáról, vagy a telepes tevékenység újrakezdéséről – áttekintse a tárgyalások folytatásának lehetőségét. A szeptemberben újraindult izraeli–palesztin párbeszéd előtt is jelezte már a palesztin elnök: felállnak a tárgyalóasztaltól, ha Izrael folytatja az építkezéseket. A tárgyalások újraindításába komoly politikai tőkét fektető amerikai diplomácia most arról akarja meggyőzni Abbaszt: ezt ne tegye. A New Yorkban tárgyaló izraeli védelmi miniszter, Ehud Barak szerint ötven százalék esély van arra, hogy a tárgyalások folytatódnak.

Körülbelül félmillió zsidó él azon a több mint 100 ciszjordániai telepen, melyek bővítése a kérdés. A „telepek” gyűjtőnév több tízezres városokat, pár ezres városkákat, olykor pár tucat lakókocsiból álló településeket foglal magában. Lakóik között sok az elkötelezett, vallásos cionista, de jó részüket egyszerűen az olcsóbb lakhatás vonzotta az 1948-as határon túlra.

Palesztin munkás egy ciszjordániai zsidó telep építkezésén. Több tízezres városok is kinőttek a földből