Itt még nem tartunk, de a helyzet aggasztó. Egyes sarki területeken az átlaghőmérséklet az 1950-es évek óta több mint két Celsius-fokkal emelkedett. A tendenciák folytatása esetén a század közepére az Arktisz nyáron jégmentessé válhat, sőt egyesek ennek várható időpontját 2040 köré teszik.

Ha így lesz, megnyílik az északkeleti átjáró, vagyis az Oroszországot északról megkerülő hajózási útvonal. Az elmúlt harminc évben egyébként csak kétszer volt kisebb az Arktisz jege, mint 2009-ben: az azt megelőző két évben. A 2007-es negatív rekord 4,1 millió négyzetkilométer kiterjedésű sarki jég volt. A 2009-es nyár legkisebb jégborítottsága 24 százalékkal marad el az 1979–2000-es évek átlagától.

A felmelegedés egyik ma még felmérhetetlen hatású következménye, hogy az Északitenger alatti talajból jelentős mennyiségű, hétmillió tonna metán jut az atmoszférába –jelent meg idén a Science-ben. Ez a mennyiség mindössze két százaléka az évente a légkörbe jutó metánnak, illetve fele az ember számlájára írható kibocsátásnak. Nem tűnik soknak, de elképzelhető, hogy az arktiszi régió melegedésével egyre intenzívebb lesz a metánkibocsátás.

Az Arktisz sokáig nem okozott gondot, hiszen senki sem akart az állandó jég birodalmában halászni vagy éppen ásványkincsek után kutatni. A melegedéssel nemcsak új hajózó útvonalak nyílnak meg, hanem akár bányászni is lehet. Feltételezések szerint ez a régió rejti a Föld összes kiaknázatlan kőolajtartalékának húsz, míg földgáztartalékának harminc százalékát. Emellett bőséggel lehet a víz alatt vas, nikkel, platina és gyémánt is.