A külügyminisztérium az idő rövidségére hivatkozva –miután az új kormány májusban alakult meg – közbeszerzési eljárás helyett azoknak a termelőknek a borait versenyeztette, akik már eddig is a minisztérium beszállítói voltak. – Muszáj volt gyorsan lebonyolítanunk a kiválasztást, máskülönben Brüsszelben a tanács főtitkársága gondoskodott volna a beszerzésről, amit nem feltétlenül magyar forrásokból oldott volna meg. Mi pedig borkultúránkra büszke országként mindenképpen szerettünk volna borainkkal is jelen lenni, ahogyan ezt Spanyolország is tette – nyilatkozta lapunknak Urkuti György. A minisztérium főosztályvezetője hozzátette: a hatvanötből kiválasztott kilencfajta bort (köztük ötputtonyos tokaji aszút, juhfarkot, traminit, rajnai rizlinget, kékfrankost, hárslevelűt, furmintot, egy cuvée-t és egy pezsgőt) a brüszszeli szerv kedden egy kóstolón értékeli, de nem valószínű, hogy a listán módosítana.

Gál Helga az uniós borok kiválasztója

A 2500 palackos rendelést elnyerők számára a megbízás nem csupán reklámot jelent, hiszen a borokat megvásárolja tőlük az állam. – Inkább több fajtából szeretnénk kevesebbet, vannak 120 palackos megrendeléseink is – mondta Gál Helga, a rendezvénysorozat sommelier-je, aki a minőségi borokért és azok megfelelő szintű felszolgálásáért felel. A zsűri a Kárpát-medencei szőlőfajtákat előnyben részesítette a nemzetköziekkel szemben, ezzel is hangsúlyozva, hogy a magyar borrégiók ismertségét kívánják erősíteni.

Az elnökség alatt az EU miniszteri szintű magyarországi rendezvényein – a brüsszeliekkel együtt mintegy 250 találkozón – azonban számos más bortermelő bora is az asztalokra kerülhet. Őket egy nyilvános eljárás keretében fogják kiválasztani. – Várhatóan mind a 22 borrégiónk is otthont ad egy-egy rendezvénynek, így ismertetve meg magukat szélesebb körben – mondta Győri Enikő. Az EU-ügyekért felelős államtitkár kijelentette: szeretné, ha a „határon túli, egykori magyar borrégiók” is bemutatkozhatnának, majd hozzátette, hogy a konkrét stratégia kidolgozása még folyamatban van.