Ban Ki Mun: Leküzdhető a nyomor!
Az idei „ENSZ-hét” első három napja ugyanis a nyomor globális felszámolására még 2000-ben vállalt nyolc fő célkitűzés esedékes felülvizsgálatáé. E vállalások között olyanok szerepelnek, mint a napi 1,25 dollárnál kevesebb pénzből élők számának megfelezése, a HIV/ AIDS terjedésének megállítása, sőt visszafordítása, vagy az öt éven aluli gyermekek halandóságának kétharmados csökkentése az 1990-es bázisévhez képest. Ban egyik törekvése, hogy az egyes országok újabb 45 milliárd dolláros felajánlást tegyenek a célok érdekében. Ugyanakkor, mint a The New York Times rámutat, a világszervezet folyosóin is azzal számolnak: végül csak két cél teljesülhet, a nyomorgók, illetve a nem megfelelő ivóvizet fogyasztók számának megfelezése.
Az eddigi előrelépés nem kis részben Kína belső fejlődésének köszönhető. Nigériában viszont 18 év alatt éppenséggel 28 százalékponttal nőtt a nyomorszint alatt élők aránya. Az egyes országoknak megtermelt javaik 0,7 százalékát kellene fejlesztési célokra fordítaniuk; ezt jelenleg csak öt, észak-európai ország teljesíti.
Az Egyesült Államokra vonatkozóan 0,2 százalék körül van ez a mutató, és egyelőre nem is lehet áttörésre számítani. –Az amerikaiak nem is tudnak e fejlesztési célokról, mivel politikusaik nem töltik be a szerepet, amelyet be kellene tölteniük – mondta Jeffrey Sachs vezető közgazdász, Ban „jobbkeze” e területen.
Mindez összefüggésben van azzal is: kétségek fűződnek hozzá, hogy valóban az ENSZ lenne-e a globális ügyek rendezésének terepe. A hétfői The Washington Post arról ír címoldalán, hogy a világszervezet küszködik az elismertségéért, miközben belső botrányok terhelik. Mindezzel együtt az egyetlen globális tagságú szervezetet megkerülhetetlennek tartják szakemberek. – Az ENSZ nem a nap a nemzetközi „naprendszerben”, nem minden körülötte forog.
De a legtöbb ügyben végső vonatkoztatási pont – állítja Edward Luck, a Nemzetközi Békeintézet történésze.
New York városában eközben – mint az tavaly is megszokott volt – tüntetéseket tartottak a közgyűlésre érkezett iráni elnök, Mahmud Ahmadinezsad jelenléte ellen. Ahmadinezsad a csúcstalálkozó margóján a többi közt kijelentette: a politikai ellenzék országában „teljesen szabadon” működik, és sürgette az ENSZ reformját, a BT-vétójog felülvizsgálatát. Amerikától nyolc honfitársa szabadon bocsátását követelte, országa hasonló gesztusáért cserébe.
Magyarország megpályázza az ENSZ BT nem állandó tagságát 2012–13-ra – erősítette meg a hetet New Yorkban töltő Schmitt Pál, aki kétszer is felszólal az ENSZ plénuma előtt: a fejlesztési célok, illetve a közgyűlés vitájában. Programja szerint az államfő itteni magyar közösségekkel is találkozik. Részt vesz Barack Obama amerikai elnök delegációvezetői fogadásán is.
Nem állandó kilátások
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt állandó és tíz nem állandó tagja van. Állandó tag az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és Oroszország. Ők bármilyen döntést megvétózhatnak. A nem állandó tagokat két évre választják; minden évben öt tagot választanak. Az ENSZ-tagországok nem hivatalosan öt csoportot alkotnak, közöttük oszlanak meg a választott BT-helyek. Afrika három tagot delegálhat, míg két-két tagot küld Ázsia, Latin-Amerika és a Karib-szigetek, illetve Nyugat-Európa és más államok. Kelet-Európa egy tagot delegálhat a BT-be. Ez a hely 2010–2011-ben Bosznia-Hercegovináé. Magyarország 1955-ben lett a világszervezet tagja, és kétszer volt tagja a BT-nek: 1968–1969-ben és 1992–1993-ban. (K. A.)
