A hétmillió választópolgárból több mint kétmillióan előre leszavaztak. A többiek reggel hat órától este hat óráig voksolhattak az egykamarás parlament 349 mandátumára. Svédországban nincs kampánycsend, így a harc a választói szavazatokért az utolsó pillanatokig tartott. A svéd televízió megrendelésére készített exit poll első eredménye szerint Fredrik Reinfeldt kormányfő négypárti koalíciója a szavazatok 49,1 százalékát kapta meg. Némileg feljött a baloldal, de így is csak 45,1 százalékot kaptak. Most először bekerült a Riksdagba a szélsőjobb 4,6 százalékkal. Négy százalék a bekerülési küszöb.

Az elemzők szerint a svédek többsége elfogadta azt a módot, ahogy a jobboldal a gazdaság ügyeit kezelte. Elmúlt a korábbi társadalmi félelem, miszerint a jobboldal lebontaná a szociáldemokraták által a XX. század nagyobb felében épített szociális vívmányokat. Ugyanakkor Svédországra is átterjedt a félelem a bevándorlástól, mindenekelőtt a muzulmán országokból érkező menekültektől és vendégmunkásoktól. A svédeknek erre a félelmére épített a szélsőjobboldali Svéd Demokraták (SD) párt. Ez a szervezet a bőrfejűek csapataiból, faji felsőbbrendűséget hirdető neonáci alakulatok egykori tagjaiból állt össze. Fő programja a bevándorlás leállítása. Lehetséges, hogy e párt most a mérleg nyelvévé válik, ami politikai válsághoz vezethet. Svédország egyébként viszonylag jól élte át a pénzügyi válságot. Nincsenek olyan demográfiai gondjai, mint más nyugat-európai államoknak.

A skandináv országot amúlt század 20-as évei óta csaknem mindig egyszínű szociáldemokrata kormány irányította. A baloldal a 2006-os választásokon került ellenzékbe addigi történetének legrosszabb, 35 százalékos eredményével. A párt élén most egy aszszony, Mona Sahlin áll, aki azzal kampányolt, hogy ő lehetne Svédország első női kormányfője. A svéd sajtó nem volt elragadtatva Sahlin teljesítményétől. Nem hozott sikert, hogy pártja koalíciót kötött a Zöldekkel és a Baloldali párttal, amely az egykori Svéd Kommunista Párt utódpártja.

Vasárnapi szavazás Stockholmban