Mexikó: ünnep a drogkartellek árnyékában
A 110 milliós Mexikó a héten ünnepelte a „Bicentenariót", a függetlenség kétszázadik évfordulóját. Mexikóvárosban Felipe Calderon elnök a Zocalo főtéren megkongatta a harangot, s a Nemzeti Palota erkélyén elismételte Miguel Hidalgo 1810-ben a spanyolok elleni harcra szólító felhívását, az „El Gritót", majd kijelentette: „Mutassuk meg a világnak, hogy Mexikó erős és szilárd!"
A kormány 40 millió dollárt fordított az évforduló megünneplésére, s a tequilás hangulatban milliók feledkeztek meg átmenetileg arról, hogy nincs épp itt az ideje a fiestának. Mexikóban a drogmaffiák fegyverei, a megfélemlítés és a korrupció kikezdték az intézményrendszert.
Monterrey-ben – ahol két drogkartell vív háborút egymással és a hadsereggel – 120 ezer rendőr biztosította az évfordulós ünnepséget, amelyen, mint az AP jelentette, mindössze húszezren mertek részt venni. Az USA a legkritikusabb határátkelőket, így például a mexikói Ciudad Juárez és az amerikai El Paso között, lezárta, nehogy incidensek történhessenek.
Calderon elnök beiktatása, 2006 óta üzent hadat a kábítószercsempész-bandáknak, bevetette a katonaságot, s a harc eddig 28 ezer áldozatot követelt. A halottak döntő része, a nyilvános helyekre kifüggesztett, lefejezett tetemek a drogbárók közti vetélkedés számlájára írhatók. De közben évi sok ezer emberrablás is borzolja az idegeket, s a rendőrség hónapok óta nem tud semmit három elhurcolt politikus sorsáról. A határ menti mexikói államokban a vállalkozók jövedelmük 10 százalékát fizetik be „védelmi” pénzként a kartelleknek. Sokkolta Mexikót és a külvilágot is a hír augusztusban, hogy a drogmaffi ák lemészároltak 72 közép-amerikai – hondurasi, salvadori és ecuadori – bevándorlót, köztük asszonyokat és gyerekeket, akik az Egyesült Államok felé tartottak. Pedig a világsajtó már évek óta ír arról, hogy a tehervonatokon illegálisan átutazó közép-amerikaiakat bandák fosztogatják, gyakran a rendőrség közreműködésével.
HillaryClinton amerikai külügyminiszter a napokban a mexikói helyzetet a két évtizeddel ezelőtti kolumbiaihoz hasonlította, ahol a cali és a medellini drogbárók, illetve a szélsőbalos FARC gerillamozgalom uralta az ország csaknem felét. Calderon azonnal tiltakozott az összehasonlítás ellen, nyomatékosítva, hogy a közös vonás csak az: a kábítószer változatlanul az észak-amerikai fogyasztói piacra irányul.
A Washington Post a napokban 25 milliárd dollárra tette a Mexikón áthaladó s a kolumbiai kartellek helyébe lépett mexikói drogbandák üzleti forgalmát. Az Egyesült Államokba ezen az útvonalon érkezik a marihuána, a metamfetamin 50, a kokainnak pedig a 90 százaléka. A lap megerősíti Calderon elnöknek azt a kijelentését is, hogy a korszerű automata fegyverek döntő része viszont az Egyesült Államokból származik. (Egy rendőrségi jelentés szerint a Mexikóban lefoglalt 80 ezer lőfegyverből 68 ezer amerikai boltokból származott: a hosszú közös határ amerikai oldalán hétezer ilyen legális üzlet működik.) A drogpénzekből jut a vámosok, a rendőrök korrumpálására a határ mindkét oldalán. A Post értesülése szerint az amerikai Customs and Border Protectionnál (vám- és határellenőrzésnél) korrupció gyanújával a 2006-os 245 esettel szemben idén már eddig 770 vizsgálat indult.
