A biztonsági megfontolások mellett a döntésbe az is belejátszik, hogy ezeken a nehezen megközelíthető, veszélyes helyeken könnyebb csalni. A tavalyi elnökválasztáson több százezer szavazattal éltek vissza: a Hamid Karzai elnökre leadott szavazatok harmadát, összesen egymilliót kellett érvénytelennek nyilvánítani csalás miatt. Ugyanakkor az ország közepén élő hazara kisebbség vezetője szerint őket aránytalanul sújtja a szavazóhelyiségek lakat alatt tartása: úgy érzik, a valódi cél az, hogy kizárnják őket a döntéshozatalból.

Karzai állítólag ezúttal is biztosra akar menni: hozzá lojális jelölteket keresett és pénzelt szerte az országban. A 2005-ben megválasztott, egykori hadurakból és erős emberekből álló parlament – melyben az etnikai ellentétek kiéleződésének elkerülése érdekében hivatalosan nincsenek pártok – az utóbbi időben egyre inkább szembeszállt az elnök döntéseivel, például több miniszteri jelöltjét nem fogadták el. Karzainak azonban mindenképpen szüksége lesz a parlament támogatására ahhoz, hogy elérje, törvénymódosítással egy harmadik elnöki ciklusért is ringbe szállhasson 2013-ban. Az afgánoknak azonban elegük van a hatalmaskodó, korrupt képviselőkből, így meglehet, hogy új arcokat választanak meg a dzsirgába.

Az afgánok politikai aktivitását mutatja, hogy körülbelül ugyanannyian, mint 2005-ben, idén 2447 jelölt – köztük 386 nő – indul a választásokon. (A parlamentben 68 nőnek tartanak fent helyet.) Az országban tízmillió regisztrált szavazó van, de az ENSZ már az 5–7 milliós részvételi arányt is sikerként értékelné.

A voksolást egyébként egyszer már elhalasztották: az eredetileg május 22-re kitűzött időpontot pénzhiány, biztonsági okok és szervezési nehézségek miatt tették át szeptember 18-ra. Eddig összesen 19 embert, köztük egy képviselőjelöltet és egy másik jelölt tíz munkatársát, valamint a választásokat szervező és megfigyelő testület nyolc tagját rabolták el tálibok.