A szélsőjobb lehet a mérleg nyelve
– A Fredrik Reinfeldt miniszterelnök vezette polgári koalíció nagyon közel áll a győzelemhez – foglalta össze a helyzetet a Népszabadság svédországi tudósítójának kérdésére Bo Jerker Johansson független politológus. A jobbközép a voksok 49,8, a baloldali blokk pedig 40,2 százalékára számíthat. Ez pedig azt jelenti, hogy hatvan éve először a szocialisták nyolc évre kiszorulnak a hatalomból. Szinte megszakítás nélkül ők vezették Svédországot a második világháború óta, miközben kiépítették az azóta fogalommá vált svéd jóléti rendszert.
Sokáig úgy tűnt, hogy a gazdasági válság okozta nehézségek miatt a választók elfordultak a kormánykoalíciótól. Egyes felmérések még idén júniusban is baloldali győzelmet jósoltak, ám a jobboldal visszanyerte előnyét. Mégsem biztos, hogy meglesz a kormányalakításhoz szükséges többségük, így könynyen előfordulhat, hogy Jimmie Akesson, a Svéd Demokraták elnöke dönthet arról, ki alakít kormányt. A tavalyi európai parlamenti választásokon nagy meglepetésre két képviselői helyet is szerzett Kalózpárt valószínűleg nem jut be a parlamentbe.
Reinfeldt és Mona Sahlin, az ellenzéki balközép Piros–Zöldkoalíció vezetője is úgy nyilatkozott: semmilyen együttműködésre nem hajlandó a szélsőjobboldallal, inkább a politikai tömbökön „átlépve” alakítana koalíciót. – Sem minket, sem a választókat nem lehet megfélemlíteni – válaszolta lapunknak a „kiközösítésre” vonatkozó kérdésére Paul Gellerhorn, a szélsőjobboldali párt egyik aktivistája.
A választási kampány nem volt mentes a drámai pillanatoktól: az első svéd női miniszterelnök címére pályázó Sahlin és a kormányfő heves szóváltásba keveredett a pártelnöki tévévita közben, miután a baloldali vezető lehazugozta Reinfeldtet. A vitát tovább színesítette, hogy az ellenzéki koalícióba tartozó Balpárt elnöke élő adásban kérte meg barátnője kezét, aki igent mondott.
A kampány központi témája a gazdaság és a svédek által megszokott jóléti juttatások voltak. A baloldal szívesen riogat azzal, hogy a jobbközép lerombolja a „svéd modellt”. Ám az AP által megkérdezett szakértők szerint a négy éve, Reinfeldt kormányra kerülésekor hangoztatott előrejelzések sem váltak be. A kormány csak kisebb kiigazításokat tett: csökkentette az adókat, lerövidítette a betegszabadságot, átalakította a munkanélküli-segélyek rendszerét. Az elemzés megjegyzi: az 1993-ban megjelent könyvében neoliberális gazdaságpolitikát sürgető kormányfő mára a „svéd modell barátja” lett, mert rájött, hogy a választók elleneznének egy nagyobb reformot.
– A Mérsékeltek, azaz Reinfeldt pártjának a politikáját csak azért nevezik konzervatívnak, mert valahová „be kell sorolni” – válaszolta kérdésünkre Anja Sonneson, a párt fiatal malmői alelnöknöje. – Tény, hogy mi nem akarjuk elosztogatni azt, amit még meg sem kerestünk.
