Az állam- és kormányfők zárt üléséről csak kiszivárogtak a hírek, a kamerák nem rögzítették az éles vitát, amely lényegében az egész ülés középpontjába került. Háttérbe szorította a régóta tervezett eszmecserét arról, miként viszonyuljon az új világgazdasági és világhatalmi környezetben az Európai Unió a stratégiai partnereihez. Még kevesebb szó esett a gazdaságpolitikai összhang megteremtését szolgáló reformról.

– A csúcs ebédjén kipattant vita a romák franciaországi kiutasításáról és a bizottsági reakciókról tanulságos volt – mondta Orbán Viktor kormányfő, aki az eszmecsere zárt jellegére hivatkozva részletekkel nem szolgált a sajtóértekezletén. De azt elmondta – és később erre utalt a találkozót összehívó Herman Van Rompuy, a tanács elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is –, hogy a részt vevő állam- és kormányfők szerint egy kinevezett brüszszeli hivatalnok nem üthet meg olyan hangot egy tagállammal szemben, mint amilyenre Reding EU-biztos ragadtatta magát: lényegében második világháborús párhuzamot vont a romák kiutasítása kapcsán.

A mozgás szabadsága kétségkívül alapjog Európában, igaz, feltételekhez kötött, korlátozott. Orbán – aki részt vett szerda este a néppárti vezetők tanácskozásán – azt mondta, hogy Franciaország éppen e korlátozásból fakadó jogával él. A brüsszeli bizottságnak érvényesítenie kell az európai jogokat, de nem avatkozhat be egy tagállam belpolitikájába. Ezzel nyilvánvalóvá vált, tette hozzá, hogy az új tagállamokkal bővült unióban ez a kérdés nem oldható meg érdemi európai stratégia nélkül, amely a romákat a lakóhelyükön próbálná meg integrálni. A kormányfő úgy látja, hogy a januárban induló magyar EU-elnökség alatt ezt a stratégiát ki kell dolgozni.

Nagyszabásúnak ígérkezett az eszmecsere a közös külpolitikáról, de a másik vita árnyékában maradt. A Tanács elnöke, Van Rompuy azért kezdeményezte ezt, mert a világ sokpólusúvá vált, s érzékelhető, hogy az unió nem kellően tudja érvényesíteni azt a tényt, hogy a világ legnagyobb gazdasága.Vagyis meg kéne jelölni az érdekeket, ehhez a tagállamoknak vissza kellene venniük egyéni törekvéseikből, hogy az unió egy üzenetet küldjön, még ha – ahogy Orbán megjegyezte – nem is egy hangon. A magyar kormányfő a vitában azzal érvelt, hogy súlyát az EU saját környékének rendezésével, a bővítés és a keleti szomszédságpolitika folytatásával növelhetné, s ha az unió keleti felének oroszenergia-függőségét egyéb források és útvonalak feltárásával és kiépítésével csökkentené.

A nagyobb gazdaságpolitikai összhang megteremtését szolgáló erőfeszítést csak rögzítették ezen a csúcson. Van Rompuy beszámolt a vezetése alatt folyt egyeztetésekről. A stabilitási és növekedési paktum reformjáról van lényegében szó. Orbán úgy fogalmazott, tény, hogy az unió a hiányok és adósságok apasztása mellett döntött, bár a válság még nem ért véget, s ilyen körülmények között természetesen jön szóba a büntetés lehetősége, bár inkább gazdasági növekedésről és munkahelyteremtésről kéne beszélgetni. Egyelőre azonban még nem alakult ki egységes vélemény, hogy a gazdasági mutatók milyen körére terjedjen ki a tagállamok helyzetének vizsgálata, ezeket ki állapítsa meg, milyen adatok alapján, mikor lépjenek be a szankciók. A jelenlegi alapszerződés is lehetővé tenné a büntetést rossz gazdaságpolitika esetén, de az unió mégis új szankciókat akar kitalálni. Beszámolt arról, hogy a V4-ek kormányfői külön találkoztak Van Rompuy-jal, ahol ismételten kifejtették: diszkriminatívnak tartják a magán-nyugdíjpénztári befizetések be nem számítását a deficitbe és államadósságba.

Jogi eljárás: mire számíthat Párizs?

Bár az Európai Bizottság szabálysértési eljárással fenyegette meg Franciaországot, ez semmiképpen sem akadályozza meg a romák kitoloncolását. Ha az eljárás valóban elindul (erről az EU-biztosoknak szeptember végéig sürgősséggel kellene dönteniük), az Európai Bizottság először hivatalos levelet intéz a francia kormányhoz. Erre Párizsnak megadott határidőn belül válaszolnia kell: ha nem hajlandó felszámolni a szabálysértést, a brüsszeli bizottság csak ekkor fordulhat az Európai Bírósághoz. Az EU-joganyag felett őrködő luxemburgi testület – ha egyetért az Európai Bizottság panaszával – pénzbüntetésre ítélheti Franciaországot. A jogi eljárás egyben politikai nyomásgyakorlásra is szolgál: kérdés, hogy ez mekkora hatással van Nicolas Sarkozy francia elnökre. (P. B.)

Szent a béke? Barroso bizottsági elnök és Sarkozy francia államfő állítólag összeszólalkozott a csúcson