Az elvitt kereszt helyébe újabb kereszteket fogunk állítani –mondják a médiának a keresztvédőmozgalom tagjai. Szerintük addig kell a most elvitt feszületnek ott maradnia, amíg megfelelő emlékművet nem állítanak az április 10-én Szmolenszkben lezuhant elnöki különgép utasainak. Emlékezetes, hogy ezen a gépen utazott Lech Kaczynski akkori lengyel államfő és felesége számos politikus és egyházi méltóság kíséretében. Velük utaztak az egykori katyni vérontás áldozatai családtagjainak képviselői is. Azért mentek a nyugat-oroszországi Katynba, hogy ott megemlékezzenek a hetven évvel ezelőtti vérengzésről, amikor sztálini parancsra sok ezer lengyel katonatisztet és tisztviselőt gyilkolt le az NKVD (szovjet állambiztonság). A tragédia előre hozta az elnökválasztást, amelyen a kormányzó jobboldali liberális Polgári Platform jelöltje győzött. Az elhunyt elnök posztjáért indult ikerfivére, JaroslawKaczynski, aki vereséget szenvedett.

Az elmúlt hónapokat az ottani közvélemény harcként élte meg, a média lengyel–lengyel háborúnak nevezte. Egyik központi témája volt az önkényesen elhelyezett kereszt, amelynek védelmében felsorakozott a lengyel jobboldal többsége, a klerikális és nacionalista csoportok. Ez a kereszt azoknak a jelképe lett, akik szerint Szmolenszkben merénylet történt, s az oroszok és a liberálisok, nevezetesen Tusk miniszterelnök a felelős az elnök és kísérete haláláért. (A varsói elnöki palota előtti térség hasonló arcot öltött, mint pár éve a budapesti Kossuth tér.)

Az egyházmeglehetősen kétarcúan, semlegességet mutatva nyilatkozott meg. A varsói érsek végül megállapodott az államfői hivatallal a kereszt áthelyezéséről egy templomba. Ez tegnap reggel történt meg, de a püspöki kar méltatlankodott amiatt, hogy előzőleg nem értesítették arról, hogy a keresztet ideiglenesen az elnöki palota kápolnájába vitték. Sok személyiség (Lech Walesa volt államfő, Tadeusz Mazowiecki egykori miniszterelnök) megkönnyebbüléssel nyilatkozott a döntésről. A jobboldal és az egyházi szélsőségesek a háborúskodás folytatását ígérik. A „kormány gyalázatos tette” – mondják, s ezt is az összeesküvés részeként tüntetik fel. Az elnökválasztással a lengyel politikai légkör nem vált békésebbé, jövőre ismét parlamenti választásokat tartanak, s a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS) párt fő politikai programjává a szmolenszki tragédia állítólagos sötét hátterét tette, s folytatja a lengyel–lengyel háborút. Egyelőre kevés sikerrel, a párt és vezére társadalmi támogatottsága minden egyes kirohanás után csökken.