A szabálysértőket 150 euróval – vagy az állampolgári ismeretek tanfolyamra való beíratással – büntetik, ám az a férfi, aki hozzátartozóját ilyen viselet hordására kényszeríti, akár 30 ezer euróval vagy egy év börtönnel sújtható. A szenátusi szavazatarány 246:1 volt, ami távolról sem tükrözi azt a hatalmas társadalmi vitát, amelyet a törvényjavaslat kiváltott.

Nonszensz – írja egy blogger. Hová tartunk, vissza a múltba? Háromszáz évvel ezelőtt Nagy Péter cár betiltotta a szakállviseletet Oroszországban, és európai öltözködési normákat követelt meg udvaroncaitól. Ez lenne a követendő példa?

A dolog azért ennél kissé bonyolultabb. Néhány héttel ezelőtt Francois Fillon miniszterelnök jelenlétében avatták fel a Párizs környéki Argenteuil-ben Európa legnagyobb mecsetjét. Soha korábban francia kormányfő nem vett részt iszlám szentély felavatásán. A gesztus üzenetértékű volt, hiszen a nyugateurópai államok között Franciaországban él a legnépesebb – öt-hatmilliós – muszlim lakosság. Fillon nem is hagyott kétséget senkiben: „Azért jöttem, hogy kifejezzem a köztársaság tiszteletét és barátságát Franciaország minden muzulmánja iránt” . A kormányfő akkor már tudta, hogy néhány napon belül a Nemzetgyűlés, a nyári szünet után pedig a szenátus is vitát kezd az egész testet és az arcot is takaró muzulmán női viselet tilalmáról. S borítékolható volt, hogy a törvényjavaslat megosztja majd a francia társadalmat, a politikai ellenzék pedig igyekszik a maga javára fordítani a vitát. Így is történt. A francia baloldali képviselők nem vettek részt az alsóházi vitán, s bojkottálták a szavazást is. Noha távolról sem egységesek a kérdésben.

A szocialista honatyák szerint az iszlám fundamentalisták által kötelezőnek tekintett öltözék ellentétes a női egyenjogúsággal, tehát súlyos diszkrimináció. A baloldal azonban megelégedett volna az öltözet közintézményekben való tiltásával. Kifogást emelt a törvénytervezet ellen az Államtanács, a legmagasabb francia közigazgatási hatóság is. A „bölcsek tanácsa” szerint a burka viselését csak abban az esetben indokolt betiltani, ha fennáll a közrend veszélyeztetésének kockázata – tehát a közintézményekben, mert a ruhadarab viselője nem azonosítható –, de például az utcán nem indokolt a tiltás. Jellemző a megosztottságra, hogy aMuzulmán Vallás Francia Tanácsa (amely pár éve Sarkozy elnök támogatásával jött létre) a burka teljes tilalma mellett foglalt állást. Magyarázatként hozzáfűzte: a burka viselése nem vallási előírás, a Koránban nem szerepel, s csak egy muzulmán kisebbség ragaszkodik hozzá. Mellesleg francia becslések szerint az országban alig kétezer nő hord ilyen viseletet.