Az Élysée megsértődött
Viviane Reding a második világháborúhoz hasonlította a romák franciaországi helyzetét, miután kiderült, hogy olyan belső utasítás alapján toloncoltak ki cigányokat, amely fi gyelembe veendő szempontnak tekintette az etnikai csoporthoz való tartozást. Egy reggeli tévéműsorban a francia Európa-ügyi államtitkár is bírálta az uniós biztost. „Nem hagyhatom, hogy Viviane Reding azt mondja, hogy a 2010-es Franciaország a romakérdés kezelésében olyan, mint a nácikkal kollaboráló Vichy-kormány Franciaországa. Egy kisebb vagyonka meg egy repülőjegy az uniós származási országba nem nevezhető haláltábornak, sem gázkamrának.”
Franciaországban az EU nyílt állásfoglalásáról szóló vélemények a hetek óta meglévő törésvonalakat követik. A jobboldal keménykezű része kitart és visszabeszél Európának, a mérsékelt része viszont dermedten hallgat, míg a baloldal Franciaország szégyenéről beszél.
Martine Le Pen számára az „unió egy totalitárius rendszer”, Jean-François Copé, a kormánytöbbség vezére szerint „koncepciós per” folyik Franciaország ellen, ami már túlzás. De az is megfi gyelhető, hogy a jobboldal mérsékeltebb politikusai milyen mélyen hallgatnak. A francia baloldal (amelynek képviselői Franciaország ellen szavaztak Brüsszelben) úgy véli, hogy Sarkozy idegenellenessége lassan tönkreteszi az országot, amelyre immár ujjal mutogat az ENSZ, a pápa és az Európai Unió.