– Afganisztáni jelenlétünk például nagyon is indokolt, mert ha a radikális iszlám exportálódik a környező országokba, annak beláthatatlan következményei lehetnek. A legrosszabbról, egy pakisztáni–indiai atomkonfliktusról nem beszélve, az olaj- és élelmiszerár-emelkedés vagy egy esetleges menekülthullám mindenképpen érintene minket. Ezzel kapcsolatban mintha a magyar társadalmat még mindig nem világosították volna fel. A biztonságpolitika ma már egészen mást jelent, mint korábban: az eurázsiai és az afrikai kontinens konfliktusai, akár tetszik, akár nem, mind érinthetnek minket.

Éppen ezért Magyarics arra számít, hogy a Külügyminisztérium és a külügyi intézet együttműködése a jövőben még szorosabbá válhat. Különösen, hogy az intézetet – többek között a Szülőföld Alaphoz és az Ecostathoz hasonlóan –„központi hivatallá” alakítják, az igazgató számára kissé váratlanul. Egyelőre senki sem tudja, hogy a kutatók – akik az egyetemi oktatásban is tevékenyen közreműködnek – milyen státuszba kerülnek, de úgy tűnik, kormánytisztviselőkké válnak. A kormány az átalakításoktól egyértelműen spórolást vár.

A külügyi intézet így már egyértelműen a Külügyminisztérium háttérintézménye lesz. Megrendelések egyébként már korábban is érkeztek a Külügytől, Göncz Kinga minisztersége alatt például részt vettek a magyar külkapcsolati stratégia kidolgozásában, és a jövő év közepére a jelenlegi kormány is szeretne egy hasonló dokumentumot. Magyarics azt sem bánná, ha nagyobb lenne a kutatóintézet és a Külügyminisztérium közti átjárhatóság, adott esetben egy-egy kutató külföldi állomáshelyen is kaphatna feladatot. Az intézet egyébként szívesen tart belső továbbképzéseket a diplomatáknak, és együttműködnek több határon túli intézménnyel, az erdélyi Sapientia és a Babes–Bolyai egyetemmel, de tervezik a nyitást a felvidéki Selye János Főiskola felé is. A januárban kezdődő magyar EU-elnökséget pedig szeretnék arra is felhasználni, hogy az uniós témákat közelebb vigyék a társadalomhoz: ősszel több konferenciát is szerveznek majd politikusok, kormánytisztviselők és szakértők részvételével.

A tizenkét kutatót foglalkoztató intézet erősségei közé tartozik a közel-keleti, az európai uniós és a transzatlanti kutatás, de Magyarics a jövőben erősíteni szeretné a közép-európai és az orosz vonalat. Ez megfelel a hivatalos magyar külpolitika hangsúlyváltásainak is: a közép-európai, különösen a magyar–lengyel együttműködés erősítésének és a Fidesz korábbi politikájához képest is újnak tekinthető pragmatikus orosz politikának.

Magyarics Tamás