Felbőszítette Párizs az Európai Uniót

Eljárást kezdeményez az Európai Bizottság Franciaország ellen, mert egy belügyminisztériumi körözvény a romák szervezett kitelepítésére utalt. A Brüsszelben elmérgesedő vitában kiderült: mégiscsak halasztódhat Románia és Bulgária csatlakozása a schengeni övezethez.

„Ami elég, az elég! Egyetlen tagállam sem számíthat kivételes bánásmódra, ha az alapvető jogok érvényesülése forog kockán.” Ezt a meglehetősen frusztrált nyilatkozatot tette kedden Viviane Reding alapjogi uniós biztos, akit az utóbbi napokban éles bírálatok értek a romák franciaországi kitelepítése elleni félénk fellépése miatt.

Az EU-biztos augusztusban már egyeztetett a francia kormány képviselőivel, és –Malmström belügyi és Andor szociális ügyi biztossal együtt – Párizst további bizonyítékok előterjesztésére ösztönözte, hogy nem alkalmaz kollektív büntetést, nem lép fel a romák ellen pusztán etnikai hovatartozásuk miatt, hanem a közrendet az európai normák szerint, a bűnelkövetők elleni egyéni fellépéssel őrzi. Ennek szellemében nyilatkozott Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) Franciaországot elítélő vitájában is.

Most az bőszítette fel Redinget, hogy miközben a franciákkal tárgyalt, már érvényben volt a belügyminiszter körözvénye a romák elleni kollektív eljárásra, a romatelepek felszámolására. Reding úgy érzi, hogy becsapták. Azt mondta, ezek után elkerülhetetlen, hogy az uniós testület eljárást kezdeményezzen Franciaország ellen.

Rögvest üdvözölte a bejelentést a liberális parlamenti frakció, amely már hétfőn ezt szorgalmazta. A szocialisták azt hangoztatták, hogy a törvényhozók zömének már a múlt héten egyértelmű volt az, amit Reding csak most ismert fel.

Mivel az általános ügyek tanácsa is ülésezett Brüsszelben, Pierre Lellouche francia Európa-ügyi miniszter kikérhette magának, hogy országát pellengérre állítsák, vagy kötelességévé tegyék, hogy súlyos szociális helyzetben lévő romák tízezreit kelljen befogadnia. Ehhez az Európai Bizottság adna egy kevés pénzt, érdemi európai romastratégia kidolgozása helyett.

A tanácsülésen Franciaország egyébként ellenezte, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a schengeni övezethez 2011 elején. Az ok: a két országgal szemben folytatni kell az igazságügyi intézmények kiépítésének szoros ellenőrzését, különös tekintettel a korrupció elleni fellépés képességére.

Nem a romákra hivatkozott Lellouche, de az említett ellenőrzési folyamat lezárásától eddig nem függött a határellenőrzés eltörlése. Ám e két tagállamból érkezett a legtöbb roma Franciaországba. Az Európai Parlament a múlt heti határozatába beépítette, hogy a romaügy nem késleltetheti a schengeni övezetnek a huszonhét tagállam egyhangú döntésétől függő bővítését.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.