Göncz Kinga szocialista EP-képviselő egy hét végi budapesti konferencián arról beszélt, hogy Brüsszelben egyes körökben kétségesnek tartják, Magyarország alkalmas-e a feladatra.

Az egyik ilyen tényező, hogy az első Orbán-kormány időszakán a Fidesz szomszédságpolitikája igenis keltett európai aggodalmakat, még néppárti körökben is. S ezek mindmáig nem oszlottak el.

Az új Orbán-kormány megalakulása után a miniszterelnök egyik első útja Brüsszelbe vezetett. Az európai néppárti család által újrajelölt, majd újraválasztott Barroso bizottsági elnök értésére adta, hogy a stabilitási és növekedési paktum reformjának időszakában, valamint az ingadozásokkal teli piaci körülmények között szó sem lehet arról, hogy Magyarország ne tartsa magát a korábban rögzített konvergenciaprogramban megszabott deficitcélokhoz idén és jövőre. Kedden az uniós pénzügyminiszterek Matolcsy Györgynek is kerek perec megmondták, hogy a magyar kormány kötelezze el magát a 2011-es hiány betartása mellett is, vagyis mérsékelje a GDP-hez viszonyított deficitet három százalék alá.

Értesüléseink szerint a mind pártosabb Európai Parlament baloldalán valóban megkérdőjelezik az ország kormányának alkalmasságát az elnöki teendők ellátására. Ennek a szomszédságpolitikán és a gazdaságpolitikai kilengéseken túl oka az is, hogy e frakcióban is gyanakvással figyelik Orbán Viktor politikáját például a Jobbikkal vagy éppen a médiával kapcsolatban.

Más forrásaink szerint viszont egyelőre nincs különösebb fennakadás az elnökségi munkában, az ügyek tíz százalékára tehető csupán az akadozás, amikor levelek, válaszok nem érkeznek meg időben Budapestről. Ám kérdéses, hogy a minisztériumi rendszer felforgatása az elnökség nyitánya előtt vajon szerencsés-e, s a rengeteg személycserének nem lesz-e meg a böjtje. Magyarország ugyanakkor a spanyol–belga–magyar elnökségi trió utolsó tagja, a programot e három állam egyeztette, részben eleve közösen hajtotta végre, vagyis a betanulás már rég megkezdődött.

Egyes források nem akadtak fenn azon sem, hogy Iván Gábor állandó képviselőt Zágrábba helyezték át, ahonnan az uniós ügyekben járatos Györkös Péter jön Brüsszelbe. Ám miután a felkészülés már évek óta tart, megkérdőjelezhető Martonyi János külügyminiszter szombati brüsszeli reagálása Göncz Kinga megnyilatkozására. A külügyi tárca vezetője szerint együtt kellene munkálkodniuk a magyar politikai erőknek az elnökség sikeréért. Eddig miért nem kellett?

– Nem hiszem, hogy megfelel a magyar érdekeknek, ha bármelyik politikai erő olyan előrejelzéseket tesz, hogy nem tudunk majd megfelelni a követelményeknek. Ha ezt a hírt bizonyos körök erőteljesebben terjesztik, az valóban kellemetlen és veszélyes lehet a magyar elnökség sikeres megvalósítása szempontjából – mondta Martonyi magyar újságíróknak az uniós külügyminiszterek informális hét végi találkozójának margóján Brüsszelben.

Lapunknak vasárnap este azt mondta Göncz Kinga: nem véletlenül Budapesten fejtette ki álláspontját, hogy legyen a kormánynak visszajelzése például arról, hogy Orbán a diplomáciai értekezleten nem beszélt az uniós elnökségről. A szocialista EP-képviselők – mondta Martonyinak is válaszul – az unió központjában igyekeznek a mundér becsületét védeni, s nagyon is szeretnék, ha az elnökség sikert hozna az országnak.