A próbaidőszak még csak nyolc hamburgeréttermet ölelt fel (elsősorban Párizs külvárosaiban és Marseille-ben), de a siker garantáltnak tűnik: az érintett egységek forgalma megduplázódott, és – mint azt a cég képviselői nem mulasztottak el megjegyezni – még munkahelyeket is teremtettek.

A halalprojektből azért némi perpatvar is támadt. Az egyik érintett város, Roubaix – egyébként szocialista – polgármestere a bírósághoz fordult „diszkriminációval” vádolva a Magyarországon korábban hagyományos hamburgereikkel próbálkozó céget. Ahogy egy iszlám újságíró fogalmazott: „Vajon ekkora botrány lett volna, ha a Quick, mondjuk, csak mexikói, kínai vagy biomenüt állít össze? Nem hiszem. Mindenen túl nem gondolom, hogy a halal gyorsétterem olyan rettenetesen jó hír volna a muzulmánok számára”.

Persze nem véletlen, hogy egy hamburgerlánc is beszállt ebbe az üzletbe: Franciaországban a halal ételek a becslések szerint öt és fél milliárd eurós piacot jelentenek 2010-ben, az éves növekedést pedig 15 százalékra teszik.

A hatvanmillió lakosú vezető nyugati-európai országban ma már egyébként mindenből lehetséges halalt kapni a pizzától az energiaitalokon keresztül a thai csirkéig. Ágazati szakértők szerint ez az igazán nagy üzlet: a fiatal és fogyasztási szokásaiban már teljesen nyugati iszlám generációk számára a divatos termékeket halal „védjeggyel” árusítani. Párizsban minden évben megrendezik a „Halal ételek szalonját”: a kulináris show főleg a fiatalok körében népszerű, a látogatók itt fedezik fel az új termékeket. A vezető hipermarketláncok polcain jól megférnek egymással a halal temékek és minden más.