Belgrád ezzel ugyan nem ismeri el hivatalosan Koszovó függetlenségét, de tudomásul veszi a kialakult helyzetet, ami fontos lépés a térség normalizálása és Szerbia esetleges EU-tagsága felé.

Az ENSZ közgyűlése várhatóan elfogadja a határozatot, de a Belgrád és Pristina közti tárgyalások körül még több kérdés tisztázatlan. Szerbia Oroszország és az ENSZ részvételét is támogatná a megbeszéléseken, míg Koszovó csak az Egyesült Államokat és az EU-t vonná be. Eredmény azonban, hogy a Borisz Tadics államfő által szerb részről aláírt határozatot a mögötte álló vegyes kormánykoalíció többsége támogatja, noha Belgrád lényegében lemondott korábbi álláspontjáról, amely szerint semmilyen formában sem hajlandó tudomásul venni a tartomány elszakadását.

– Ezzel Szerbia elérte, hogy nem veszít el mindent – fogalmazottóvatosan lapunknakDubravkoKolendics. A szerb újságíró szerint Tadics – ha nehezen is, de – el tudja fogadtatni a 20 éves konfrontálódásba (Jugoszlávia, majd Kis-Jugoszlávia szétesésébe, majd Koszovó kiválásá ba) belefáradt társadalommal a kialakult helyzetet. – Ehhez azonban fontos, hogy Belgrád az EU-tól egyértelmű jelzé se ket és támogatást kapjon, többek között az EU-tagságot illetően – mondta Kolendics, megjegyezve, hogy Szerbia felvételi kérelme talán már kora ősszel eljuthat az Európai Bizottság elé.

A határozat nyomán meginduló tárgyalások lehetőséget adhatnak Belgrádnak, hogy az EU támogatásával eredményesebben lépjen fel a Koszovóban maradt szerb közösség védelmében. – Bizonyosan nem autonómiának fogják hivatalosan nevezni, de a gyakorlatban mégis ez valósulhat meg – vélte az újságíró, hozzátéve: – Az már bebizonyosodott az elmúlt évek során, hogy más lehetőség – például Koszovó etnikai felosztása – nem járható út. Ez a gyakorlatban is nehéz volna: válaszul erre a dél-szerbiai vagy a nyugatmacedóniai albánok is hasonló követeléssel lépnének fel –mondta Kolendics. Az újságíró szerint csak a távoli jövőben képzelhető el, hogy Belgrád elismerje Koszovó önállóságát. Ám nem zárja ki, hogy a mindennapi élet működtetése érdekében elfogadja a határon a koszovói úti okmányokat. A jelenlegi zavaros helyzet fenntartása legfeljebb a szerb és koszovói szervezett bűnözés érdeke.

Jelenleg a szerb pártok közül egyedül a Tadicsot támogató, de az ellenzéki és kormánypárti szerep között lavírozó Liberális Demokrata Párt (LDP) mondja ki egyértelműen, hogy Koszovót el kell ismerni.