A júniusi választásokon második helyen végzett vallon szocialista párt vezére, Elio Di Rupo a minap adta vissza Albert királynak a megbízatását, hogy puhatolózzék a pártok között. Nem járt sikerrel, akárcsak elődje, a választások nyertese, a flamand nacionalista Bart De Wever. Régis Dandoy szerint még hónapokig eltarthat az alkudozás, nehéz lenne megítélni, milyen fordulatok jöhetnek még. Ám érdekes fejlemény, hogy a szakadást ellenző vallonok emelték a tétet, amikor Di Rupo úgy lépett le a színről, hogy a francia ajkú közösségnek fel kell készülnie a válásra. Egy internetes felmérés szerint a belgák 14 százaléka támogatná csak a válást.

A helyzet kulcsa – amelyet senki sem talál – Brüsszel. Jelkép, hiszen Belgiumnak és Flandriának is fővárosa, flamand területen fekszik, de mindinkább francia ajkú. Önálló régió, de nem önálló nyelvi közösség. Az egyetlen hivatalosan is kétnyelvű terület Belgiumban. Viszonylag szegény, mert hiába van itt a székhelye a belga szövetségi, valamint a flamand regionális kormánynak, továbbá a parlamentnek, az Euró pai Uniónak, a NATO-nak és megannyi nemzetközi cégnek, lakói nem tehetősek. Sokan dolgoznak, de kevesebben laknak és adóznak itt. Alulfinanszírozott tehát, több pénzt követel, de a flamandok ezt a helyzetet kihasználják, s más kérdések megoldásától teszik függővé magatartásukat Brüsszel ügyében.

Három részre – Flandriára, Vallóniára és Brüsszelre –, vagyis a régiók szerint senki sem osztaná fel Belgiumot, de hogyan lehetne két részre bontani, ha mindkét nagy közösség magáénak akarja Brüsszelt?

– Ez sem eldöntött kérdés –mondja Dandoy. Elképzelhető, hogy Brüsszel Flandria része lesz, de megszűnik önálló régióként működni, s mint egy „normális” város, beilleszkedik az új országba. De az is lehetséges, hogy Vallónia és Brüsszel lép föderációra egymással.

A politológusokkal ellentétben a vallon gazdasági miniszter, Jean-Claude Marcourt azt hangoztatta a Le Soirnak, hogy nem néhány konkrét ügy hátráltatja az előrelépést, hanem „bizonyos személyek” makacssága. Albert király most a törvényhozás két házának elnökét, a vallon szocialista André Flahautot és az Új Flamand Szövetségből, azaz De Wever pártjából Danny Pieterst kérte fel a tapogatózásra. Egy tipikus vita: a flamandok régiós szinten határoznák meg a közúti közlekedés szabályait, mert akkor a Belgiumban megszokott fehér alapon piros betűket és számokat tartalmazó rendszám helyett sárga alapon fekete feliratú azonosító táblákat szerelhetnének a járművekre. Vagyis Flandria még így is fl amand színekben tündökölhetne.

Az 1100 napos belga káosz után eljött a függetlenség ideje – hirdeti a flamand jobboldal plakátja