Brüsszel megvizsgálja a roma integrációs pénzeket
– A legkönnyebb a diszkriminációellenes jelszavakat hangoztatni, ám nyilvánvaló, hogy a romák helyzete európai ügy, amely európai megoldásért kiált – mondta a Néppárt nevében felszólaló Járóka Lívia fideszes EP-képviselő. Ami a lehetséges megoldást illeti, ebben még egyetértés is tapasztalható Brüsszelben: az augusztusi franciaországi események fényében nyilvánvalóvá vált, hogy ezt a kérdést a 27 tagországnak közösen kell kezelnie. Tiszteletben kell tartani az emberi jogokat, az uniós alapjogokat, vagyis például a szabad mozgáshoz fűződő jogokat. De ezzel együtt az is tény, hogy a közrend védelme tagállami hatáskörbe tartozik.
A bizottság véleményét ismertető Viviane Reding alapjogi biztos úgy érvelt, hogy a kollektív büntetésnek, egyes kisebbségek megbélyegzésének nincs helye. Egyéni ügyekben s az európai állampolgárok törvény előtti egyenlősége alapján el lehet járni természetesen. Utalt rá, hogy a napokban Eric Besson illetékes miniszter ígéretet tett rá, hogy Franciaország éppen ezt a gyakorlatot követi. A bizottság pedig a maga eszközeivel ezt ellenőrizni fogja, s további információkat is kér Párizstól. Hozzátette: az áprilisi uniós közleménynek és a júniusi csúcs következtetéseinek fényében a végrehajtó testület kedden elhatározta: áttekinti a tagállamok gyakorlatát, megnézi, megfelelően használják-e fel a romák integrációját szolgáló pénzeket. Gyanítható, hogy nem, mint a vitában később felszólaló szocialista Göncz Kinga is utalt rá, ezek az összegek sokszor nem az integrációt, hanem az elkülönítést szolgálják. A bizottság további erőfeszítéseket tesz, hogy a tagállamokkal együtt valóban megszülessen a romák társadalmi befogadását előmozdító európai program. A szociális ügyekért felelős Andor László biztos ehhez hozzátette, hogy a 2020-as stratégia megfelelőnek ígérkezik a szegénység csökkentésére, ideértve a romák helyzetének javítását is.
A szocialisták véleményét kifejtő Hannes Swoboda frakcióvezető-helyettes viszont puhánynak nevezte a bizottság álláspontját, amely nem mondott egyértelműen kritikus véleményt a francia gyakorlatról.
