A spanyol belügyminisztérium egyelőre nem mutatott különösebb lelkesedést: az ETA eddig négyszer hirdetett tűzszünetet, legutóbb 2006-ban, de néhány hónap múltán mindig maga rúgta fel az önként vállalt fegyvernyugvást. Mint az El País emlékeztet rá, a tűzszünet alatt sem szüneteltek az utcai erőszakos cselekmények, legfeljebb merényleteket nem hajtottak végre.

Belbiztonsági források keveslik a tűzszünetet. Ha az ETA nem szolgáltatja be a fegyvereket, és nem tesz le teljesen az erőszakról, akkor kevés a remény rá, hogy a kormány tárgyalna velük (bár ezt néhányszor már titokban megtették, ám nem vezetett semmire).

Elemzők szerint a tűzszünet meghirdetése mögött valójában a szervezet jelentős megygyengülése áll. Nem azért nem hajtanak végre merényleteket, mert megváltozott a mentalitásuk vagy a stratégiájuk, hanem mert nemigen képesek rá. A francia és a spanyol rendőrség az utóbbi években komolyan vette a határ menti együttműködést, és egymás után tartóztatta le a szervezet vezetőit. Meggyengült a nemzetközi hátország, a brit–északír megbékélés óta sokak a Sinn Fein példáját javasolják az ETA-nak.

Most úgy tűnik, hogy ebbe az irányba mozdulnak el a baszk vezetők is. Elismerik, hogy a baszk tartomány autonómiája széles körű, és ezt már nem fegyverekkel szeretnék továbbszélesíteni, hanem demokratikus úton, vagyis a függetlenségről tartott népszavazás kezdeményezésével. Igaz, ennek a referendumnak a kiírása Madrid szerint alkotmányellenes, és így elképzelhetetlen.

Óvatosságra int azonban, hogy az ETA nem szigorúan hie rarchikus szervezet: bármikor lehetnek olyan sejtjei, amelyek a vezetéstől függetlenül akcióra szánják el magukat. A Franco-rendszerben, a falangista állam törvénysértéseire, a kisebbségek elnyomására reakcióként létrehozott ETA a legtöbb elemző szerint a spanyol rendszerváltás után – az autonóm rendszer létrejöttekor – megszűnt szabadságharcos szervezet lenni, és inkább terroristacsoporttá fejlődött.

ETA-tagot szállítanak el francia rendőrök